3.1. A brexit hatása a brit külkereskedelemre
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p1)
Az Európai Bizottság meghatározott feltételezések és paraméterek mellett elvégzett modellszámításai szerint a brexit után megjelenő, az előző részben áttekintett nem vámjellegű akadályok az árukereskedelmi forgalommal súlyozva átlagosan 10,9 százalékos vámtarifával egyenértékűek a britek számára az Unióból származó behozatalnál, míg az uniós tagországok importőrei számára 8,5 százalékossal a brit import esetében. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a nem vámjellegű akadályok ilyen mértékben drágítják a két entitás importját a bilaterális kereskedelemben (European Commission, 2020: 77–78). Az eltérés jórészt azzal kapcsolatos, hogy az uniós gazdasági szereplőknek nem vagy kisebb mértékben kell alkalmazkodniuk az új helyzethez, mivel a bilaterális kapcsolatokban a szabályozást az uniós joganyag határozza meg. További, elsősorban a brit fél költségeit növelő nem tarifális akadályok jelentkezhetnek később az uniós és a brit szabályozás közötti olló nyílása miatt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p2)
Ez a modellszámítás rövid távú és statikus jellegű, hosszabb távon nagy a valószínűsége a dinamikus alkalmazkodásnak. A gazdasági szereplők ugyanis bizonyos idő múlva a nem tarifális akadályok szem előtt tartásával átalakítják termelési és ellátási láncaikat. Ez a bilaterális árukereskedelem eltérő nemzetgazdasági jelentősége miatt a britnél kevésbé érinti hátrányosan az uniós tagállamok gazdasági szereplőit.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p3)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p3)
Az aszimmetriát érzékelteti, hogy 2020-ban amíg az EU aránya a brit exportban 53 százalék, az importban 51,6 százalék (ezen belül az élelmiszerimportban 80 százalék) volt, addig az Egyesült Királyság részesedése mindössze 14,4 százalékra rúgott az EU exportjában és 9,8 százalékra az importjában.1 Az átlag mögött jelentős különbségek húzódnak meg, a brit piacra nagyobb mértékben ráutalt uniós tagállamok (Írország, Hollandia és Németország) gazdasági szereplői és régiói számára a nem vámjellegű akadályok az átlagosnál hátrányosabbak. A negatív következmények ellensúlyozására hozták létre az uniós intézmények a brexit alkalmazkodási tartaléknak nevezett alapot 5 milliárd euró forrással, 2023. december 31-ig tartó futamidővel (Council of the European Union, 2021).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p4)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p4)
A brit Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility – OBR) szerint 2016 júniusa óta az összes brit import 18 százalékkal, az export 9 százalékkal csökkent. Az import visszaesésében közrejátszott a font nem szándékolt leértékelődése. A leértékelődés nem tudta kompenzálni az export csökkenését, az adminisztratív terhek növekedését, aminek hatására sok cég beszüntette az EU-ba irányuló kivitelét. A nem EU-országokból származó brit import 10 százalékkal nőtt, ami többek között jelentős mértékű kereskedelemátterelésre utal az EU-ból harmadik országokba.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p5)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p5)
Nemzetközi összehasonlításban, azaz hasonló országok súlyozott átlagával összevetve az Egyesült Királyság teljesítménye a brexittel és részben a koronavírus-járvány következményeivel összefüggésben kedvezőtlen volt, 2022 harmadik negyedévében a brit külkereskedelem volumene 3 százalékkal volt alacsonyabb a 2019. évinél, miközben a G7-országoké 5,5 százalékkal volt magasabb. A brit külkereskedelmi mérleg megnövekedett hiánya nem annyira a brexitre, mint inkább Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális következményeként megugrott nyers- és fűtőanyagárakra volt visszavezethető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p6)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p6)
Ami a feltételezett EU-tagsággal való összehasonlítást illeti, az OBR számításai szerint a brit külkereskedelmi forgalom 7 százalékkal kisebb volt 2022 júniusában, mint amekkora akkor lett volna, ha az ország EU-tag marad (OBR, 2023: 47). A brexit a feldolgozóipari értékláncokba beépült kis- és középvállalkozásokat érintette különösen súlyosan (Bailey et al., 2023). Az export áruszerkezetének koncentrációja fokozódott, ezzel párhuzamosan a brexitről tartott népszavazás óta 40 százalékkal csökkent a kivitel termékválasztéka (Freeman et al., 2022). Hasonló következtetésre jutott Du et al. (2023) hangsúlyozva, hogy mindez hosszú távon hátrányosan érinti az Egyesült Királyság exportját és termelékenységét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p7 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p7)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p7)
A Resolution Foundation szerint a kereskedelmi és együttműködési szerződés 2021. januári hatályba lépése óta a brit szolgáltatásexport dinamikája 3,6 százalékponttal haladta meg egy tipikus fejlett országét, bár bizonyos módszertani kiigazítások után az Egyesült Királyság a G7-országok rangsorának közepén foglalt helyet (The Economist, 2023a). Az EU részesedése a brit szolgáltatáskivitelben 36 százalék, míg az áruexportban 47 százalék, azaz a brit szolgáltató szektor kivitele jóval nagyobb mértékben támaszkodik az unión kívüli piacokra, mint az árutermelő szféráé.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p8 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p8)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p8)
Az OBR azzal számol, hogy az áruforgalomban 2028-ig az Egyesült Királyság exportja és importja 15 százalékkal lesz alacsonyabb, mint brit EU-tagság esetén lenne. Nemcsak a kereskedelem volumene, hanem a brit és az uniós cégek közötti tranzakciók száma is csökken. Emiatt az Egyesült Királyság szerkezeti nyitottsága (az export és az import GDP-hez viszonyított aránya) hosszabb távon 15 százalékponttal mérséklődik az EU-tagságot feltételező makrogazdasági pályához képest (OBR, 2023: 46). Nem igazolódott az a korábbi feltételezés, hogy bár a brexit hatására az Egyesült Királyság Európai Unióval szembeni szerkezeti nyitottsága zsugorodik, a világgazdaság felé azonban összességében nő, azaz az unión kívüli nyitottság fokozódása ellensúlyozza az unión belüli mérséklődését.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p9 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p9)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p9)
A Cambridge Econometrics (2024) prognózisa szerint 2035-ig a brit áruimport 15,8 százalékkal, az áruexport pedig 4,6 százalékkal lesz alacsonyabb annál, mint ami az Egyesült Királyság uniós tagságának fennmaradása esetén lenne. A külkereskedelmi hiányból többlet lesz azért, mert a kivitel volumene a bevitelénél lassabban csökken.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p10 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p10)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p10)
Az uniós viszonylatú árukereskedelem visszaesését a brit kormány különféle bilaterális szabadkereskedelmi egyezmények segítségével kívánja ellensúlyozni, ezek megkötése a brexittel kapcsolatos hangsúlyos ígéretek egyike volt. Az eddig megkötött 71 megállapodás ugyanakkor az európai uniós szerződések adaptációja, azaz az uniós megállapodásokat helyettesíti. Az új egyezmények gazdasági hatása elhanyagolható. Az OBR szerint az Ausztráliával kötött megállapodás 2035-ig 0,08 százalékkal (DIT, 2021a: 5), az Új-Zélanddal tető alá hozott 0,03 százalékkal emelheti a brit GDP szintjét (DIT, 2023b: 5). Nem hagyhatók figyelmen kívül viszont a brit juh- és báránytenyésztőkre gyakorolt kedvezőtlen hatások.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p11 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p11)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p11)
Egy jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodás az USA-val 0,07 százalékkal, Indiával – a tárgyalások kimenetelétől függően – 0,12–0,22 százalékkal, Japánnal 0,07 százalékkal növelheti 2035-ig a brit GDP szintjét. 2023 júliusában a brit kormány csatlakozott az átfogó és előremutató csendes-óceáni partnerség2 (CPTPP) elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodáshoz, ami 0,08 százalékkal járulhat hozzá a brit GDP szintjének emelkedéséhez. E számok alapján a már megkötött és a jövőben kötendő szabadkereskedelmi megállapodások brit GDP-re gyakorolt hatásai messze nem kompenzálják a brexit által előidézett negatív következményeket.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p12 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p12)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__64/#m1194trendek5_62_p12)
A brexittel kapcsolatban kidolgozott globális Britannia (HM Government, 2023) kormányzati elképzelés nem bizonyult reálisnak. Oroszország Ukrajna elleni háborúja drámai erővel hívta fel a figyelmet arra, hogy a globális ambíciók követése feltételezi az európai uniós hátországot. A szuverenitás tehát nem annyira a határokat jelenti, mint inkább a méretet. Elemzők felvetik, hogy az Egyesült Királyságnak kis országként lenne célszerű viselkednie és funkcionálnia, fokozottabb specializálódásra lenne célszerű törekednie, a nagy országok nem túl sikeres követése helyett. Új bilaterális megállapodások helyett meglévő nemzetközi szerződésekhez lenne célszerű csatlakoznia (Posen, 2023). A külföldi munkaerőre hagyományosan nagymértékben ráutalt brit gazdaság fejlődési irányzataira nagymértékben rányomja bélyegét a személet és a munkaerő áramlásának a brexit miatt történt újraszabályozása.
1 Egyébként 2015 és 2022 között az EU részesedése a teljes bilaterális árukereskedelemben 50-ről 41 százalékra csökkent.
2 Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership (CPTPP), amelynek 11 ország a tagja (Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland, Vietnám), összevont GDP-jük 15,7 billió dollár, ami a globális GDP több mint 13 százaléka. Ezeknek az országoknak a brit exportban elfoglalt részesedése kevesebb mint 10 százalék.