A működőtőke-beáramlás szempontjából hátrányosnak értékelhető az uniós belső piacból való kiválás, amelyet nem, vagy csak kismértékben ellensúlyozhat a kereskedelempolitikai akadályok megkerülésének átmeneti támogatása. A működőtőke-beáramlás lényeges tényezője volt ugyanis az, hogy az Egyesült Királyság exportbázis szerepkört töltött be az uniós piacon terjeszkedni kívánó külföldi vállalatok számára. A működőtőke-kiáramlás, amely adott esetben a tőkemenekülés formáját is öltheti, az EU belső piacára való belépést mozdíthatja elő. A nettó hatás negatív.

Az adatok és a releváns szakirodalmi források tükrében az említett prognózisok és gyakran leegyszerűsített feltételezések nem, vagy csak részben igazolódtak. A brexit külföldi működőtőke-áramlásra gyakorolt hatása némileg ellentmondásos, de mindenképpen árnyaltabb volt a korábban feltételezettnél. Ezt részben, de nem kizárólagosan magyarázza az, hogy nem állnak rendelkezésre a témáról egymással összehasonlítható, nemzetközi összevetést is lehetővé tevő konzisztens adatok. Emiatt a külföldi közvetlen beruházások brit gazdaságra gyakorolt hatásait is nehéz számszerűsíteni.

Az új projektek száma 2022–2023-ban 27 százalékkal csökkent az Egyesült Királyságban 2016–2017-hez képest (Romei, 2023). Ezen belül különösen erőteljes, 60 százalék körüli volt a visszaesés olyan, brit szempontból kulcskulcsfontosságúnak tekintett területeken, mint az üzleti és fogyasztói szolgáltatások, a média és a kreatív ipar, valamint az elektronika és kommunikáció.1 Erre az egyik magyarázat az, hogy miután a brexittel megszűnt az EU és a világ többi része közötti angolul beszélő híd, az Egyesült Királyság vonzereje megcsappant az áruikat és szolgáltatásaikat az unió belső piacán értékesíteni kívánó külföldi gazdasági szereplők számára. A brexit a méretgazdaságossági megtakarításokra érzékeny ágazatokba (gépjárműipar, biotechnológia) irányuló külföldi beruházási projekteket is visszafogta (Romei, 2023). Ezzel szemben a brit pénzügyi szolgáltató szektorban erőteljesen nőtt a külföldi beruházási projektek száma (Luttig, 2023). A lassú gazdasági növekedés, a magas infláció és a brexit kimenetélével kapcsolatos bizonytalanság sem kedvezett a külföldi közvetlen beruházásoknak. A projektek száma alapján az utóbbi időszakban Franciaország is megelőzte az Egyesült Királyságot.

A projektek számától eltért az Egyesült Királyságba irányuló külföldi közvetlen beruházások értékének az alakulása. A beáramló külföldi működőtőke a GDP-hez viszonyítva a 2009 és 2015 közötti időszakban regisztrált 1,6 százalékról ugyanis 2016 és 2022 között 2,6 százalékra, a kiáramló pedig 1,3-ról 2,4 százalékára nőtt (Colliac, Morillon, 2023). A beáramló működőtőke esetében az adatok arra engednek következtetni, hogy a kevesebb projekt nagyobb értékű volt, ráadásul a beruházások értéke a brit GDP-nél is gyorsabban nőtt. Ez összhangban lehet azzal a kormányzati befektetésösztönző politikával, amely a munkahelyteremtésre és a hozzáadottérték-tartalom emelésére helyezi a hangsúlyt. Az adatok alapján a külföldi működőtőke be- és kiáramlásának egyenlege továbbra is pozitív volt, azaz az Egyesült Királyság továbbra is – bár csökkenő mértékben – nettó működőtőke-importőr, ami az ország tőkevonzó képességének fennmaradására enged következtetni. Az Egyesült Királyságban befektetett, a könyv szerinti értéken és aktuális árfolyamokon összegzett külföldi működőtőke állománya is nőtt.

A bit trendek nemzetközi összehasonlításban is kedvezők. Az OECD statisztikái alapján ugyanis az Egyesült Királyság működőtőke-forgalomban elfoglalt nemzetközi pozíciói is javultak a brexit után. Erre utal, hogy az ország részesedése a világ működőtőke-beáramlásában a 2009–2015 közötti időszakban regisztrált 3,1 százalékról 2016–2022 között 4,1 százalékra, kiáramlásában pedig 0,2-ről 3,8 százalékra emelkedett, miközben a nettó importőri pozíció gyengült. Ezzel együtt az Egyesült Királyság teret vesztett a nemzetközi rangsorban, a 2015. évi 12. helyről más országok előretörése nyomán 2022-ben a 22. helyre csúszott vissza (Parker, Foster, 2023). Az évenkénti vizsgálat, amelyre itt nincs tér, pontosíthatja az elemzést.

A működőtőke-kiáramlás legfőbb hajtóerői a brit vállalatok külföldi leányvállalatainak nyújtott kölcsönök voltak, amelyek döntően az Egyesült Királyságon kívüli (németországi, franciaországi, hollandiai stb.) üzleti tevékenységük diverzifikációját célozzák (emellett csökkentik a belföldi beruházások finanszírozási forrásait). A vállalatközi kölcsönök növekedését közvetlenül is kiválthatta a brexit, különösen a pénzügyi szektorban végbement tevékenységkihelyezés, amely azonban nem érintette London pénzügyiközpont-szerepét (Colliac, Morillon, 2023). Miként arról korábban más összefüggésben szó volt, a brit leányvállalatok egységes piacon belüli értékesítése csak akkor vámmentes, ha áruik eleget tesznek a származási szabályokban előírt minimális hazai hozzáadottérték-tartalomra vonatkozó követelményeknek. Ez a működőtőke-áramlástól függetlenül a globális értékláncokba beépült brit vállalatokat is hátrányosan érinti. Megjegyzendő, hogy a koronavírus-járvány és az Ukrajna elleni háború következményei is nagymértékben átrendezték a globális értékláncokat, a brit vállalkozások azokban való részvétele emiatt is módosult, illetve módosul. A fentiektől eltérnek az OBR adatai, amelyek szerint 2017 eleje óta az Egyesült Királyságba irányló külföldi működőtőke-befektetések a brexit miatt a GDP 4 százalékáról annak 1 százalékára estek vissza.

Ami a valószínűsíthető jövőbeli trendeket illeti, a tőkebeáramlást korlátozó tényező a külföldi munkaerő, beleértve a magasabb képzettségűek alkalmazásának jelentős bürokratikus költsége. (A részleteket lásd a következő részben.) Kérdés, hogy a kibontakozó támogatási versenyben az Európai Unión kívüli Egyesült Királyság milyen mértékben tud helytállni. Az Egyesült Államokban az IRA (Inflation Reduction Act – inflációcsökkentési törvény) keretében 369 milliárd dollárt, az EU-ban a NextGeneration EU (következő generációs EU) program keretében 800 milliárd eurót irányoznak elő zöld és digitális technológiák kifejlesztésére. Az utóbbiból az Egyesült Királyság gazdasági szereplői nem vagy legfeljebb rendkívül korlátozott mértékben juthatnak finanszírozási forráshoz, saját pénzügyi eszközeivel pedig nem tud versenyezni az USA és az EU által nyújtott támogatásokkal.