Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
›
III. Mérlegen a brexit
›
A brexit mérlege: hatások, következmények és tanulságok hét év után
›
3. A brexit hatása az Egyesült Királyság gazdaságára
›
3.3. A személyek és a munkaerő áramlása

3.3. A személyek és a munkaerő áramlása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyek és a munkaerő az EU és az Egyesült Királyság közötti mozgásának újraszabályozása a brexit egyik leglényegesebb eleme, közvetlen hatásokkal és következményekkel. A szigorítás nincs összhangban a korábbi trendekkel és gyakorlattal: a külföldiek foglalkoztatása ugyanis hagyományosan nagymértékben járult hozzá a brit gazdaság fejlődéséhez. A szabályozás végül is a brexit politikai, ideológiai és identitással összefüggő céljai, illetve a gazdasági racionalitás követelményei közötti – előrebocsátható, hogy a gazdasági racionalitás szempontjából nem a legjobb – kompromisszumot tükrözi. A külföldi munkaerő iránti keresletet és a külföldiek foglalkoztatását azonban a brexittel összefüggésben módosult szabályozás (és a demográfiai körülmények) mellett a mindenkori makrogazdasági helyzet (a gazdasági növekedés üteme, a beruházások alakulása, külföldi működőtőke-befektetések stb.) is nagymértékben befolyásolja. Ezek a gazdasági hatások elválasztandók a brexitre visszavezethető szabályozási hatásoktól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A brexit előtt az EU-ból való nettó bevándorlást évi 200-230 ezer fő körülire becsülték, azaz ennyivel több uniós állampolgár érkezett az Egyesült Királyságba munkavállalási célból, mint ahány távozott. Részben a koronavírus-járvány miatt, részben a brexit kedvezőtlen hatásaitól tartva 2020 után nagyszámú közép- és kelet-európai munkavállaló hagyta el végleg az Egyesült Királyságot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2022 júniusát megelőző egy évben összesen mintegy félmillió fő nettó bevándorlást regisztráltak az Egyesült Királyságban (ehhez adódnak az Ukrajnából és a Hongkongból érkezett menekültek), azaz szigorúsága ellenére az új szabályozás hatására összességében nem csökkent, hanem nőtt a külföldi munkavállalók száma. Ez eltért a korábbi prognózisoktól, várakozásoktól és kormányzati céloktól. A döntő hányad azonban nem uniós tagországokból érkezett (UK in a Changing Europe, 2023: 16). Az uniós állampolgárokra a munkavállalói vízumok mindössze 10 százaléka jutott és az EU-ból beutazó tanulók száma is visszaesett. Az utóbbiak helyét az EU-n kívüli országokból (főleg Indiából) származó tanulók/hallgatók vették át (a 2022 decemberét megelőző évben 476 ezer diákvízumot adtak ki). Jelenleg kevesebb uniós állampolgár dolgozik az Egyesült Királyságban, mint nem uniós.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Unión kívüli országokból származó munkavállalókat döntően az egészségügyben (orvosok) és más magas szakképzettséget igénylő ágazatokban (információs technológia, üzleti és professzionális szolgáltatások pénzügyek) foglalkoztatják. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb szakképzettséget igénylő területeken (szállítás, szociális munka, betegápolás, vendéglátás, szálláshelyszolgáltatások, élelmiszeripar, kézimunka igényes zöldség- és gyümölcstermesztés stb.), ahol korábban közép- és kelet-európaiak dolgoztak, munkaerőhiány van. Az eddigi rövid távú folyamatok alapján feltételezhető, hogy az adott szabályozási körülmények között a nettó bevándorlás hamarosan nagyobb lesz az Egyesült Királyságban, mint a brexit előtt, ezzel párhuzamosan viszont állandósul a munkaerőhiány mind a magas, mind az alacsonyabb szakképzettséget igénylő szegmentumokban. Összességében a Cambridge Econometrics (2024) szerint 2035-ben a brexit miatt 7,4 százalékkal (3 millió fővel) lesz alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, mint az ország európai uniós tagságának fennállása esetén lenne,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem igazolódott az a brexit előtti feltételezés sem, amely szerint a munkaerő-bevándorlás korlátozása nyomán nő az alacsonyabb fizetésű hazai munkaerő bére. Az érintett területeken inkább magasabb árak és alacsonyabb kibocsátás volt jellemző, nem pedig magasabb bérek. Egyes, a brexit által nem érintett területeken (pénzügyi közvetítés) pedig gyorsabban nőttek a bérek, mint a bevándorlás korlátozása által érintetteken (Bank of England, 2023). Nem megalapozatlan az az általánosítható következtetés, hogy a munkaerő mozgásának korlátozása mérsékelte, illetve a jövőben mérsékli a brit munkaerőpiac rugalmasságát.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave