Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
›
III. Mérlegen a brexit
›
A brexit mérlege: hatások, következmények és tanulságok hét év után
›
3. A brexit hatása az Egyesült Királyság gazdaságára
›
3.4. A koronavírus-járvány hatásai

3.4. A koronavírus-járvány hatásai1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A brexit mint folyamat időben jórészt egybeesett a koronavírus-járvánnyal és következményeivel.2 A két jelenség által előidézett kínálati és keresleti sokkok azonban eltérők voltak. Az időbeli kiterjedést tekintve amíg a koronavírus-járvány – esetleges elhúzódása ellenére – átmeneti sokk volt, addig a brexit által kiváltott keresleti és kínálati következmények rövid távon nem annyira súlyosak, viszont jellemzően tartósak. A koronavírus-járvány hatásai elfedték a brexit súlyos rövid távú negatív következményeit. A brit kormány tudatosan is arra használta kommunikációjában a pandémiát, hogy elterelje a figyelmet a brexit nem várt hatásairól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ágazati vetületben a brexit hatása elsősorban a nemzetközi kereskedelembe kerülő termékeket (tradeable goods) előállító iparágakra, a koronavírus-járvány viszont a döntően a belső piacra orientált szolgáltató szektorra (non-tradeable goods), azon belül az eladó és a vásárló közötti személyes érintkezést feltételező szolgáltatásokra terjedt ki. A brexit különösen hátrányosan érintette az alacsonyabb képzettségű kékgalléros (fizikai) és a női dolgozókat. A brexit és a koronavírus-járvány szektorális hatásai az alábbiakban foglalhatók össze (Tetlow & Pope, 2020:9-10):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A koronavírus-járvány hátrányosan, a brexit viszonylag kismértékben érintette kedvezőtlenül a hazai piacra támaszkodó szolgáltatásokat (élelmiszeripar, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, művészeti, rekreációs, adminisztrációs és ezeket támogató tevékenységek). Ezek az alágazatok, illetve tevékenységi területek nem működnek megszokott, normális kapacitásukon addig, ameddig a járványügyi korlátozások érvényben vannak. Ugyanakkor határokon átnyúló forgalmuk nincs, így a brexit következményei alig hatnak rájuk. Középtávú kockázat az élelmiszeriparban és a szálláshely-szolgáltatásban a munkaerő korlátozott rendelkezésre állása, ezek a területek ugyanis nagymértékben támaszkodtak az uniós tagállamokból származó munkaerőre. Idetartozik még az építőipar és a szállítás. E területekre jut a brit GDP 42 százaléka.
  • A koronavírus-járvány kismértékben, a brexit nagymértékben érintette hátrányosan a vegyipart (gyógyszeripar, kőolaj-finomítás), amely profitált a pandémiából, de a brexit egyik vesztese a növekvő szabályozási terhek miatt. (Igazolnia kell, hogy termékei megfelelnek az uniós normáknak.) A nagy- és kiskereskedelem importra való ráutaltsága nagymértékű, a nem vámjellegű akadályok megjelenése miatt számottevő többletköltséggel kell számolnia. A pénzügyi szolgáltatásokat alig érintette a pandémia, ezzel szemben működését kiemelkedő mértékben érinti hátrányosan a brexit. E területek adják a brit GDP 23 százalékát.
  • A koronavírus-járvány és a brexit egyaránt kismértékben vagy alig érinti az információs és telekommunikációs ágazatot, illetve médiaszolgáltatásokat. Árbevételük döntő hányada a brit piacon keletkezik, a határokon átnyúló szolgáltatások és az ügyfelekkel való személyes érintkezés nem jellemző. Idetartozik még a mezőgazdaság, a halászat, valamint a műszaki és tudományos szolgáltatások. Arányuk a brit GDP-ben 31 százalék.
  • A pandémia és a brexit egyaránt negatív hatást gyakorol a közlekedési eszközökön belül a repülőgépek gyártására és bizonyos gépipari alágazatokra részben a módosult kereslet, részben a brexit nyomán megjelenő nem tarifális korlátozások miatt. Arányuk a brit GDP-ben 3 százalék. Más források a közútijármű-gyártást is idesorolják, ennek a nemzetgazdasági súlya nagyobb.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalásként megállapítható, hogy 2020-ban a brit GDP 31 százalékára nem gyakorolt, illetve gyakorol lényeges negatív befolyást sem a koronavírus-járvány, sem pedig a brexit. A két sokk mindössze a brit GDP 3 százalékát érintette, illetve érinti egyszerre hátrányosan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pandémia és a brexit szektorális hatásai eltérően jelentkeztek az egyes régiókban és fokozták a regionális különbségeket. A brexittel kapcsolatos kockázati kitettség Londonban, Wales-ben, Anglia délkeleti részén és Nyugat-Közép-Angliában a legnagyobb, míg a koronavírus-járványé az idegenforgalom jelentős súlya miatt a tengerparti településeken, Manchesterben, Glasgow-ban és Londonban. A legjelentősebb kettős negatív hatás északnyugaton, délkeleten és Nyugat-Közép-Angliában volt (Trade Union Congress, 2020). A következő rész a brexit makrogazdasági és politikai hatásait elemzi.
1 Ez a rész Losoncz (2021: 49–50) tanulmányból lett bizonyos módosításokkal átvéve.
2 A fejezet nem foglalkozik a járvány brit kormány által történt kezelésével, ami nemzetközi összevetésben igen sok kívánnivalót hagyott maga után, hanem a pandémia által kiváltott hatások bemutatására összpontosít.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave