2. Brexit és huxit

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A friss közvéleménykutatások szerint egyre többen gondolják elhibázottnak a brexitet (6. ábra). Mindazonáltal az ország visszalépése az EU-ba nem valószínű. Az ország nem omlott össze, bár növekedése időlegesen megállt, lassult. Az állampolgárok, politikusok, vállalatok az évek során majd megtanulnak együtt élni az új állapottal, egyezményeket, kiskapukat kialakítani. A brexit kapcsán többször felmerült a huxit kérdése is. A brit példa azt mutatja, hogy „van élet” az EU-n kívül is, de az ebből fakadó nehézségeket egy gazdag, nagy ország, tárgyalóképes és kompromisszumképes politikusokkal jobban át tudja hidalni, mint a jelenlegi kicsi és relatíve szegény Magyarország.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. Közvéleménykutatás: „Mit gondol utólag, jó, vagy rossz, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból?”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A brexit egyik kulcsszava a bizonytalanság. Egy esetleges magyar kilépés hírére a forint árfolyama zuhanna, és nemcsak a nyugati, de a keleti befektetők is elmaradnának. A gazdasági helyzet kiszámíthatatlanná válna. Lehet beszélni „puha” és „kemény” huxitról (Gálik, 2019). Az előbbi a közös piachoz való hozzáférés megtartását jelenti az ipari termékek esetében, de e téren jogilag az Európai Unió Bírósága továbbra is meghatározó maradna. A puha huxit esetében külső országként továbbra sem férhetnénk hozzá az uniós döntéshozatali rendszerhez, ugyanakkor igazodnunk kellene az uniós jogszabályokhoz, piaci szabályozáshoz; és megfelelő költségvetési hozzájárulást is fizetni kellene.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kemény huxitnál visszaállnának a határellenőrzések az áruk és személyek tekintetében is, a nemzetközi szerződések újratárgyalása hosszú és bonyolult lenne. A magyarországi vállalkozások a huxitot követően nem nyithatnának szabadon fióktelepet egy uniós tagállamban. A magyar székhelyű pénzügyi vállalkozások elveszítenék az úgynevezett európai útlevelüket, a vállalkozást egy uniós tagállamban újra kellene alapítani (Deák, 2019). A magyar gazdaság húzóerejét jelentő külföldi leányvállalatok az addig kedvező EU-s környezet megszűnésével jelentős költségekkel szembesülnének, és termelésüket másik tagállamba vihetnék át. Ennek elkerülése csak kedvező és gyorsan tető alá hozott kereskedelmi megállapodások esetén lehetséges (Horváth és szerzőtársai, 2019) de ebben ez EU-t nem siettetné semmi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon az euroszkeptikusok, huxitpártiak a lakosság idősebb, kevésbé képzett, társadalmilag elszigeteltebb és Fidesz-szavazó része körében vannak túlsúlyban (Bíró-Nagy, Szászi és Varga, 2023). A válságok, a reformok és az uniós intézményekre irányuló agresszív kormányzati kritika ahhoz vezetett, hogy a magyar társadalomban elterjedt egyfajta csalódottság az EU-val kapcsolatban. A brexit és a huxit közötti egyik különbség, hogy az Egyesült Királyság természetesen a brexit után is ugyanúgy jogállam maradt, Magyarország pedig már az EU-n belül sem az. Az esetleges magyar kilépés után a maradék uniós jogrendszeri „védőháló” is megszűnne, akár adminisztratív úton korlátozni lehetne például az internethasználatot, a gyülekezési jogot, a maradék független médiát, a statisztikai adatszolgáltatást stb. A fogyasztó, illetve állampolgár kiszolgáltatottsága megnőne (Deák, 2019). A huxit valószínűsége egyelőre alacsony, de a magyar kormány és az Unió irányító szervei közötti konfliktusok fennmaradása valószínű (Gulácsi,Kerényi, 2023).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave