4. Az EU jövője és kihívásai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Uniónak történelme során számos kívülről indult válságra kellett reagálnia. A brexit ezzel szemben belső válság volt, ami az első sokk után hatékony és szervezett reagálásra késztette az EU-t. A többéves tárgyalások után éppen akkor, amikor a brit kiválás ténylegesen hatályba lépett, bekövetkezett a pandémia és később az orosz agresszió Ukrajnában. Újabb külső sokkokra kellett tehát reagálni: létrejött az Európai Helyreállítási Alap (Next Generation EU) és az orosz energiától való függést is hatékonyan sikerült csökkenteni a legtöbb tagállamban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövőben két nagy külső kihívással kell az EU-nak megküzdenie: a klímaváltozás következményeivel és a változó geopolitikai viszonyokkal. Ezek mellett a tervezett újabb bővítés miatt elengedhetetlenek a belső intézményi reformok is, amelyre nézve már kreatív tervek születtek. A Tizenkettek (francia–német munkacsoport) éppen 2023 szeptemberében tettek le egy átfogó javaslatot az Unió intézményi reformjára, amely egy alapvető háromszögön alapul: 1. az EU akcióképességének megerősítése, 2. a jogállam és a demokrácia megerősítése, 3. „bővítésre kész” állapotba hozni az EU intézményeit (Group of Twelve, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió alapszerződésének 2. cikkelye kimondja, hogy az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul. Az Uniót „nem köti össze erőszak, közös hadsereg vagy közös rendőrség, hanem kizárólag a jogállamiság ereje” (Reding, 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A javaslat szerint négy körből állna majd az EU, lenne egy belső kör: az eurozóna-tagok és akik önkéntesen vállalják a közös joganyag átvételét, tiszteletét, a döntéshozatal felelősségét, költségeit, hasznát. A belső körből ki lehet lépni és a második körbe kerülni, de onnan is lehet mozgás „felfelé”. A második kör a jelenlegi EU, a harmadik a társult országok, a negyedik pedig az európai politikai közösség. Csak a negyedik körben, ahol nincs integráció, nem feltétel a jogállamiság betartása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyszerűsödne a bürokrácia, az elnökségi periódusok, csökkenne a bizottsági tagok száma, a parlamenti helyek száma nem nőne. A vétójog megszűnne, egyhangú döntés helyett elég lenne a minősített többség. Így a folyamatosan akadékoskodó tagállamok sem tudnák hátráltatni az EU működését. 2016 és 2022 között az összes uniós vétó 60 százalékát a magyar kormány nyújtotta be (Gál, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy ilyen új, felvállaltan négysebességes EU-ban minden tagállam megtalálhatja a neki tetsző kört. Magyarország, ha vállalná a jogállamiság tiszteletét, maradhat a második körben, vagy akár a belső felé is irányulhat. A jelenlegi magyar vezetés erre valószínűleg nem lesz hajlandó, amit a miniszterelnök – a briteket és az Uniót is félreértelmező – szavai is érzékeltetnek: „Ha az angolok ma bent lennének az Európai Unióban, akkor olyan kifejezéseket, hogy »jogállamisági mechanizmus«, »kondicionalitás« meg »gazdasági kormányzás«, meg se kéne tanulnunk, ezek nem léteznének. Ezeket csak azért tudták bevezetni az Európai Unióban, mert a britek kiszálltak, és mi, V4-esek nem tudtuk megakadályozni, sőt a V4 ellen támadást intéztek a föderalisták. Az eredményt mindannyian látjuk. A csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki” (Miniszterelnöki Kabinetiroda, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A külső körök felé kisodródás lehetősége tehát fennáll, ami azt jelenti, hogy az EU-s döntéshozatalban Magyarországnak már nem lenne szerepe, még ha a szabad kereskedelem valamennyire teljesül is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti javaslat még hosszú tárgyalások során módosulni fog. A 2024. júniusi európai parlamenti választások után az új képviselők és az új Bizottság összetételét a politikai tendenciák módosítják. Az utóbbi években több tagállamban előretörtek az euroszkeptikus, jobboldali pártok. Ezek egyrészt fragmentáltak és divergens álláspontokat képviselnek, másrészt retorikájuk kimerül a tagadásban; hiteles, EU-val szembeni alternatívát nem tudnak felmutatni. Amennyiben a magyar kormány a saját hatalmának megtartása érdekében jobbnak látja, kivitetheti az országot az Unióból. Ahogy Csaba (2019) írja, ne becsüljük le a propaganda, a szabadjára engedett társadalmi érzelmek, a világháló és a manipuláció szerepét. A brexit esetében is „az egyértelmű kilépést voltaképpen és végső soron csak egy elhanyagolható kis csoport kívánta, de egy igen jelentős másik döntéshozó csoport is foglyává vált az előbbiek retorikájának és a tömeghangulatnak” (Csaba, 2019). Hasonlókképp vélekedik Deák (2019) is: „elképzelhető olyan helyzet, amikor az államot foglyul ejtő, szűk és a nyilvánosság számára nem ismert érdekcsoportok több előnyt remélhetnek a kiválástól, mint hátrányt. Számukra az unió soha nem volt érték, ha pedig az EU a huxitot vezérlő állam vezetői számára jelentés nélküli, akkor a csatlakozás vagy a kilépés csupán partikuláris politikai és gazdasági érdekek mérlegelésének kérdése.”
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave