2. A megváltozott kapcsolatrendszer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelem a brexit következtében alapjaiban megváltozott – a négy szabadság, az áru, a szolgáltatások, a tőke és a munka terén is. A szerző amellett érvel, hogy azért is érdemes e megváltozott kapcsolatrendszer tárgyalásával kezdeni a brexit hatásainak ismertetését, mert a legtöbb gazdasági hatás, legyen szó mikro- vagy makrogazdasági hatásról, is ebből vezethető le mind az Egyesült Királyság, mind pedig az Európai Unió gazdaságára vonatkoztatva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azzal, hogy az Egyesült Királyság már nem része az egységes belső piacnak, az Európai Unió egyik fontos külső politikájában, a kereskedelempolitikában vált külső partnerré. A kilépéssel a két fél közötti kapcsolatok lazultak, és a gazdasági integráció mélységét (Balassa, 1961; Palánkai, 2004; Halmai, 2020) tekintve azt mondhatjuk, hogy a felek visszaléptek egy korábbi, alacsonyabb fokozatra, a szabadkereskedelmi szintre, azzal a megjegyzéssel, melyet egyébként a szerző maga is hangsúlyoz, hogy e szabadkereskedelmi keretek egyelőre mélyebb együttműködést jelentenek, mint a klasszikus szabadkereskedelmi megállapodások, az integráció mélységét tekintve azonban mindenképpen visszalépést mindkét fél számára. A szerző úgy döntött, hogy nem tér ki Észak-Írország speciális státuszának bemutatására, amelynek tárgyalása azonban, úgy vélem, megért volna legalább egy bekezdést, különösen annak fényében, hogy gazdasági és politikai értelemben is Írország és Észak-Írország különleges kapcsolatrendszere jelentette a brexittárgyalások legérzékenyebb pontját, és külön (azóta már módosított) jegyzőkönyv is született e kapcsolat szabályozásra (Arató, Koller, 2023: 302).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány részletesen bemutatja a kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseit. A szabad kereskedelem például csak akkor érvényes, ha az áru megfelel a származási szabályoknak, vagyis a hozzáadott érték felét az Unióban vagy az Egyesült Királyságban állították elő, amely körülmény a brit exportot negatívan érinti csakúgy, ahogy a tanulmányban szintén tárgyalt nem vámjellegű akadályok, így a bürokrácia növekedése is. Az akkor még tagállam Egyesült Királyságnak Cameron által is hangoztatott egyik fontos sérelme volt az Egyesült Királyságba érkező munkavállalók növekvő száma. Cameron az uniós polgárokat is „bevándorlóknak” címkézte, nem téve különbséget az Unión belüli mobilitás és a kívülről érkező bevándorlók között. Cameron 2013-as beszédében az már kevéssé volt hangsúlyos, hogy az Európai Unióban is számos brit polgár él és dolgozik, akik az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűntével már nem mozoghatnak ugyanúgy szabadon az Unióban, mint ahogy azt uniós polgárokként tehették. A kilépéssel a szabad mozgás a brit és uniós polgárok számára egyaránt nehezebbé vált, hiszen vízum, munkavállalási engedély szükséges hozzá. A tanulmány azt is bemutatja, hogy a brit szolgáltató szektor is teret veszített az uniós belső piacon; a pénzügyi szolgáltatások Európai Unióban történő nyújtása is akadályokba ütközik.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave