3.4. A bizalmi elégedettség szerepe a kapcsolatok teljesítményében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint arról már volt szó, az üzleti kapcsolatok kialakulása és a kapcsolati tartalmak fejlődése időbeli jelenség. Ennek megfelelően a bizalom is időben dinamikusan változó. Zand már 1972-ben megfogalmazta a bizalom spirális, önmegerősítő modelljét annak illusztrálására, hogy a bizalom hosszú távon csak a kölcsönösen pozitív megerősítéseken keresztül tartható fenn. Az üzleti kapcsolatokban a bizalom bizalmat szül, adott kockázatos szituációban a bizalom hiánya pedig romboló hatású lehet és a bizalomraméltóság észlelt szintjének további gyengüléséhez, végső soron pedig adott üzleti kapcsolat hosszú távú versenyképességének csökkenéséhez vezethet. Ezt az elméleti és intuitív állítást Gelei és szerzőtársai (2018), valamint Gelei és Dobos (2022) munkái empirikusan vizsgálták. Ez az alfejezet alapvetően épít ezekre a munkákra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel célunk a kapcsolati bizalom időbeli alakulásának mélyebb megértése, ismét fontos a páros lekérdezés adatfelvételi módszerének alkalmazása. Az időbeliség megragadására ugyanakkor a kérdőíves lekérdezés statikus jellege miatt nem alkalmas. Ezért a kapcsolati kontextus megtartását biztosító másik adatfelvételi módszerrel, a viselkedéselméleti közgazdaságtanban elterjedt kísérlet eszközével éltünk. Kidolgoztuk a klasszikus bizalomjáték (Berg et al., 1995) egy módosított változatát, majd közgazdaság-, illetve gazdálkodástudományi képzésre járó hallgatók részvételével ezt használtuk adatbázisunk létrehozására. Korábbi kutatások ugyanis rámutattak arra, hogy a (köz)gazdasági képzésben részt vevő egyetemisták a gyakorló menedzserektől nem viselkednek szignifikánsan különbözően (Bolton et al., 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérlet célja a bizalom időbeli alakulásának vizsgálata a kapcsolatokban. A folyamat modellezéséhez a hagyományos ismételt bizalomjáték (Bohnet és Huck, 2004; Boero et al., 2009) csak korlátozottan megfelelő megoldás, mert az egymástól független tranzakciókat modellez, míg esetünkben a felek közötti komplex interakciós (Ford et al., 2008) folyamat modellezése volt a cél. Egy ilyen interakció pedig folytonos, egymásra épülő tranzakciókat és közöttük lévő függőséget feltételez. Az ismételt bizalomjátékhoz képest alapvető különbség a kidolgozott új, többkörös bizalmi játékban ezért az, hogy az egyes körök közötti függetlenséget megszüntettük oly módon, hogy a játék egyes körei során a felek között megosztható összeg az egymást követő körök során kumulálódott, és minden kör esetében az aktuális, kumulált összeg megosztásának kérdése jelentette a kockázatos szituációt. Egy olyan játék jött így létre, melyben az egyes tranzakciók időben kapcsolódnak egymáshoz, egy adott döntési helyzet a megelőző tranzakciók következménye, és egyben befolyásolója a jövőbelieket is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bizalommal kapcsolatos, előző alfejezetben ismertetett kutatáshoz hasonlóan most is fontos a bizalom (cselekvés/flow) és a bizalomraméltóság (állomány/stock) fogalmai közötti különbségtétel. A bizalom és bizalomraméltóság hagyományos játékelméleti fogalomelhatárolása ugyanakkor eltérő. Ennek alapvető oka, hogy a bizalom időbeli alakulását vizsgáló bizalomjátékok egymástól független bizalmi szituációkat vizsgáltak. Mind a hagyományos egykörös bizalomjáték (Berg et al., 1995), mind az annak ismétlésével kapott ismételt bizalomjátékok esetén (pl. Camerer, 2003; Ostrom és Walker, 2003) a bizalom (trust) az indító, azaz A játékoshoz, míg a bizalomraméltóság (trustworthiness) a partner, azaz B játékoshoz kötődő fogalmak, és mindkettő cselekvésként értelmeződik, azaz flow-jellegű, melyeket az adott fél által a másiknak át-, illetve visszaadott összeg nagyságával mérik. A bizalmat az A játékostól a B-nek átadott pénzmennyiség (X) összegével mérik. A bizalomraméltóságot pedig a B-től A-nak visszajuttatott összegnek a kapott összeghez viszonyított arányával (jellemzően Y/3X) ragadják meg (pl. Ashraf et al., 2006). Itt is megjelenik ugyanakkor a bizalomraméltóság koncepciója. Jellemzően bizalomra méltónak tartják a partner viselkedését abban az esetben, ha a rendelkezésre álló összeg minimum 80%-át B visszajuttatja a kezdő, A játékosnak (Chang et al., 2010). Ez a fogalomhasználat tehát nem ugyanaz, mint amit korábban tárgyaltunk, amikor a bizalomraméltóságot adott játékosnak a partnere által észlelt tulajdonságaként ragadtuk meg. Pedig a partner észlelt bizalomraméltóságának hatása lehet az adott játékos tényleges cselekvésére, a dinamikus bizalomjátékban arra, hogy mekkora összeget adnak át egymásnak a felek a játék egyes körei során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel legjobb tudomásunk szerint sem az angol, sem a magyar nyelvű szakirodalom nem tett eddig javaslatot arra, hogy a trustworthy, azaz a bizalomraméltóság állományjellegű koncepcióra milyen kifejezést használjunk, a dinamikus bizalomjáték számára a megbízhatóság (reliability) kifejezés használata mellett döntöttünk. A játékelméletben kialakult fogalomhasználathoz igazodva, a kapcsolatokban megjelenő bizalom összetett jelenségének leírására ezért dinamizált bizalomjátékunk elemzésekor három fogalmat használtunk:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Bizalom: a bizalmat adó fél olyan cselekvése, melyben hajlandó adott partnerével kialakuló kapcsolati szituációban kockázatot, azaz sérülékenységét felvállalni.
  • Bizalomraméltóság: a bizalmat kapó fél konkrét cselekvése, melyben megmutatkozik, hogy az adott szituációban ő mennyire felelt meg – vagy éppen nem felelt meg – a bizalmat adó fél vele kapcsolatos várakozásainak, miszerint az nem fog visszaélni sérülékenységével.
  • Megbízhatóság: A bizalmat adó fél véleménye a kockázatos cselekvést megelőzően arról, hogy az adott partner mennyire viselkedik majd korrekt módon és nem él vissza kiszolgáltatott helyzetével. A bizalmat kapó fél jellemzője.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak érdekében, hogy a bizalmi jelenség időbeli alakulását és annak befolyásoló tényezőit jobban megértsük, a kísérlet során mind az észlelt megbízhatóság szintjére, mind a játék során visszavárt összegekre, azaz a bizalomraméltóság elvárt szintjére a játék valamennyi köre során rákérdeztünk. Kutatási hipotéziseink szerint ugyanis a bizalom alakulása két tényezőtől is függhet:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a bizalmat adó félnek a bizalmat kapó fél megbízhatóságára vonatkozó észlelésétől;
  • a bizalmat kapó fél bizalomraméltóságának szintjére vonatkozó várakozásaitól, azaz attól, mit gondol az adott játékos, mennyit kap majd vissza társától. Azt, hogy miként viszonyul egymáshoz az adott játékos partnerétől visszavárt és a tőle ténylegesen visszakapott összeg, bizalmi elégedettségnek hívunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek alapján a következő hipotéziseket teszteltük:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • H1: A játék (mint egy kapcsolatban zajló komplex üzleti interakció) egyes körei, tranzakciói szintjén mért bizalmat (azaz a kiszolgáltatott helyzetben lévő fél által átadott összeg nagyságát) befolyásolja, hogy mekkora a bizalmat kapó fél megbízhatóságának észlelt szintje.
  • H2: A játék során a tranzakció szintjén mért bizalmat befolyásolják a játékosoknak a partnerüktől visszakapott összegre – azaz a tranzakció szintjén mért bizalomraméltóságra – vonatkozó várakozásai.
  • H3: A játékosok észlelt megbízhatóságának alakulását a bizalmi elégedettség befolyásolja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A játék konkrét paramétereinek, lebonyolítási módjának és az adatfelvételnek a részletes leírására most nem térünk ki, az olvasható (Gelei et al., 2018) cikkében. Fontos ugyanakkor itt is kiemelni, hogy a dinamikus bizalomjáték egy 10 összekapcsolt tranzakcióból (körből) álló kapcsolati interakciót, egy versengve együttműködő kapcsolatot modellezett, melynek első 9 köre során racionális játékosokat feltételezve a maximális kooperáció (a rendelkezésre álló összegek teljes mértékű átadása) volt a célravezető, majd az utolsó körben a versenyhelyzet dominált, hiszen a résztvevők számára a forintban ténylegesen kifizetésre kerülő jutalom egyrészt függött attól, hogy közösen a játék során mekkora összegű játék valutát sikerült a két félnek együtt generálnia, de attól is, hogy a záró körben melyiküknél maradt több ebből. Összesen 49 pár játszotta le az egyenként 10 körből álló dinamizált bizalomjátékot. A bizalom, bizalomraméltóság, megbízhatóság és bizalmi elégedettség alakulását és összefüggésrendszerét így összesen 490 tranzakció tükrében lehetett vizsgálni (az alapsokaság nagysága tehát N = 490).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az empirikus adatok szerint a játékot indító fél, A játékos, jellemzően a rendelkezésre álló összeg kb. 70%-át adta át partnerének. Várakozásai ennél valamivel alacsonyabb arányt tükröztek, a B játékosnál rendelkezésre álló teljes összegnek (azaz a korábbi körökben megtartott kumulált összeg + az utolsó körben átadott összeg háromszorosa) átlagosan 66,7%-ára vonatkoztak. A B játékosnál pont fordított volt a helyzet, a visszavárt összeg a rendelkezésre álló teljes pénzállománynak több mint 70%-ára vonatkozott, de annak csak alig több mint 68%-át adta vissza játékostársának. A megbízhatóság induló szintjének átlagértéke az ötös skálán 3,71 volt, változása pedig minimális, de negatív volt, azaz az észlelt megbízhatóság a játék előrehaladtával valamelyest csökkent. A változások itt is a játék kezdő (első kettő) és befejező (utolsó három) köreiben mutattak valamivel erőteljesebb ingadozást, de azok még itt is igen kicsik voltak (7. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. ábra. A játékosok partnereiktől elvárt és a játékosok ténylegesen befektetett összegei a dinamizált bizalomjáték 10 köre során (a rendelkezésre álló, kumulált összeg %-ban kifejezve, átlagos érték)
Forrás: Gelei et al. (2018: 784)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megbízhatóság változásának már említett kis mértéke magyarázható az adott játékosok társuktól visszavárt és ténylegesen visszakapott összegei közötti eltérések kis mértékével, hiszen A játékos esetében a játék első köreiben a várakozások kisebbek voltak, mint a visszakapott összegek, ami a játék végére fordítottan alakult, a különbségek azonban itt sem voltak nagyok. A köztes körökben nagyságrendileg megegyeztek a visszavárt és a ténylegesen visszakapott összegek. A játék elején fordított helyzet alakult ki B esetében, aki többet várt vissza társától, mint amennyit ténylegesen kapott. Ezt követően B-nél a várt és visszakapott összegek végig nagyjából megegyeztek. A bizalmi elégedettség szintje így végig elég magas volt. Az adatokból az is látszik, hogy a játék első harmadában a tényleges cselekvések nyomán a felek jellemzően pozitívan korrigálták korábbi viselkedésüket, ami tanulási folyamatot tükröz, és erősödő bizalmat és bizalomraméltóságot eredményezett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben az egyes játékosok által átadott és visszavárt összegek időbeli alakulását nézzük, lapos, fordított U alakú görbét kapunk mindkét játékos esetében, ahol a 3. és a 4. körre az átadott és a visszavárt összegek egyaránt 78-80% körül stabilizálódtak, majd a játék utolsó köreiben ismét csökkentek. Racionális játékosokat feltételezve mindkét fél az első körtől kezdve maximális kooperációval érhette volna el tényleges „nyereményének” a nagyságát. A valós viselkedés ennél alacsonyabb kooperációs hajlandóságot mutatott. Az első néhány kör tanulási folyamata után is csak a rendelkezésre álló összegek 78-80%-a körül stabilizálódtak az átadott összegek. Ez az arány azért érdekes, mert korábbi kutatások is kritikusnak tekintették a 80%-ot, hiszen akkor tekintettek egy játékost adott tranzakcióban bizalomra méltónak, ha az általa visszajuttatott összeg elérte vagy meghaladta a kapott összeg 80%-át (pl. Chang et al., 2010). Ez az arány dinamikus többkörös játékunkban is valós határértéknek bizonyult.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bizalmi jelenség időbeli alakulása kapcsán, mint azt korábban jeleztük, három hipotézist fogalmaztunk meg a bizalmi jelenség különböző aspektusai közötti ok-okozati kapcsolatokra vonatkozóan. Hipotéziseink tesztelésére a diadikus adatelemzés APIM regressziós modelljét használtuk fel (Gelei, 2014). A részletes elemzés Gelei és Dobos (2022) munkájában található.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények nem igazolták a H1 hipotézist, azaz a játékostársak egymással kapcsolatban észlelt megbízhatósági szintjei meglepő módon nem befolyásolták azt, hogy miképp cselekednek a játék egyes konkrét tranzakciói során, azaz mekkora összegeket adnak át az adott körben társuknak. A kapott eredmények nem mondanak ugyanakkor ellent a H2 hipotézisnek. Úgy tűnik, a bizalomraméltósággal kapcsolatos várakozások hatnak a játék során mutatott tényleges cselekvésre, azaz a várakozások teljesülése pozitívan befolyásolja a jövőbeni cselekvést, vagyis a jövőbeni kockázatos szituációk felvállalását. A H3 hipotézis kapcsán bevezettük a bizalmi elégedettség fogalmát és azt vizsgáltuk, ez az elégedettség hogyan hat a felek észlelt megbízhatóságának alakulására. Regressziós modellünkben, a szolgáltatásmenedzsment szakirodalomban általánosan elterjedt elégedettségkoncepciónak (Parasuraman et al., 1985) megfelelően, a visszavárt és a ténylegesen visszakapott összegek közötti különbségként mértük ezt a bizalmi elégedettséget. Az A játékos esetén hipotézisünk nem teljesül, de a B játékos esetén elfogadható volt, azaz a B játékos esetében igaz, hogy B-nek A megbízhatóságáról szóló véleményét (észlelését) befolyásolja a kapcsolatban róla kialakuló bizalmi elégedettség szintje. A játék közbülső köreiben A és B játékos pozíciói összecsúsztak, azaz mindketten felváltva kerültek a bizalmat kapó és a bizalmat adó helyzetébe. A nyitó és záró kör miatt (hiszen A kezdi a játékot és B dönt utoljára) a játék végén így A kerül kiszolgáltatott helyzetbe, tehát a bizalmat adó fél pozíciójába. Végső soron őt tekinthetjük sérülékenynek a játék egészét tekintve. Ez magyarázhatja eredményünket (Gelei és Dobos, 2022) (8. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében elmondhatjuk, hogy eredményeink alátámasztják a kapcsolati bizalom összetett jelenségének kapcsán javasolt fogalmi elhatárolásokat, azaz hogy egymástól különböző, önálló jelenségként ragadtuk meg a bizalmat, a bizalomraméltóságot és a megbízhatóságot. A tranzakció szintű bizalmi jelenségek (bizalom és bizalomraméltóság) és a kapcsolati szinten értelmezett, mintegy absztrahált kapcsolati szintű megbízhatóság jelensége eltérőek egymástól. Ezek alapján a jövőben javasolni tudjuk a három alapváltozóink beépítését és szisztematikus mérését a kapcsolati bizalom jelenségével kapcsolatos további empirikus kutatásokba. Az empirikus eredmények tükrében a bizalmi elégedettség szintén szereppel bír, és épít ezekre a javasolt koncepciókra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. ábra. A dinamikus bizalomjáték menete és fogalmai (pontozott nyíl = bizalom; szaggatott nyíl = bizalomra való méltóság; folytonos nyíl = egyszerre mindkettő, attól függően, melyik játékos szempontjából nézzük az aktuális lépést)
Forrás: Gelei et al. (2018: 774)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem tudtuk ugyan igazolni, hogy a kapcsolati szintű jelenségként értelmezett megbízhatóság hat az egyes konkrét tranzakciókban megjelenő cselekvésekre, azaz a bizalomra. Ugyanakkor ez az összefüggés eredményeink alapján egyértelműen nem is cáfolható. Vegyük észre, hogy a megbízhatóság a játék során csak minimális mértékben változott, a bizalmi elégedettség jellemzően viszonylag magas volt! Ennek tükrében úgy véljük, érdemes a továbbiakban olyan dinamikus bizalomjátékot kidolgozni, mely jobban képes a várakozásoktól jelentősen eltérő viselkedést generálni, és ezáltal várhatóan nagyobb mértékben vezet alacsony bizalmi elégedettséghez és így valószínűsíthetően szignifikáns eltérésekhez a felek megbízhatóságának észlelt szintjében.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave