Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


A neuronális információk gazdagsága az olvasók számától függ

Vajon hány szekvenciális mintát lehet kiolvasni? Az előző modellekben a különböző populációs minták egyetlen, vagy csak egynéhány olvasósejtben váltanak ki tüskereakciókat. Egy adott olvasóneuron megtanulhat reagálni az inputos szinten jelentkező neuronkisülések egy adott konstellációjára, de más mintázatok jelentkezésekor néma marad. Ahhoz, hogy egy másik mintázat biológiailag hasznos legyen, egy másik olvasónak kell szelektíven ráhangolódnia. Számos mintázat megkülönböztetésének megtanulása sok szelektív olvasót igényel (7.8. ábra).1 Például két különböző választásnak megfelelő két neuronális pálya (azaz sejtegyüttes-szekvencia) megkülönböztetése a hippokampuszban vagy a prefrontális kéregben viszonylag egyszerű feladat, ugyanakkor ahhoz, hogy elegendő pályát lehessen elkülöníteni egy élet során összegyűlő epizodikus emlékek reprezentálására, összetett mechanizmusokra és sok-sok dedikált olvasóra van szükség. A neokortexet egy óriási mintázattagoló struktúraként foghatjuk fel, amelynek olvasómechanizmusai megtanulják osztályozni és elkülöníteni a hippokampuszból jövő, egymással átfedésben lévő mintázatokat, amelyeket aztán vagy emlékekként őriznek meg, vagy tervekké és cselekvőleges viselkedési válaszokká alakítják. Azonban nem minden olvasó egyforma. Egyes olvasók sok mintára képesek reagálni; nevezhetjük őket általánosítóknak. Mások kizárólag egyetlen mintára szakosodnak; nevezhetjük őket specialistának. Ezek az általánosító és specialista olvasók széles skálán mozognak, nagyon eltérő jellemzőkkel. A 12. fejezetben bővebben kiérünk majd arra, hogy miért fontos, hogy a neuronok ennyire eltérő jellemzőkkel rendelkezzenek.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave