Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


A meredekhullám-fodrozódások összekapcsolása a neokortikális eseményekkel

A nem-REM alvás alatti két fő neokortikális esemény – a lassú oszcillációk és az alvási orsók – kifinomult kapcsolatban áll a hippokampusz meredekhullám-fodrozódásaival. A kommunikáció iránya függhet az alvási állapottól, a célstruktúrától és a korábbi tapasztalatoktól. Az erősen szinkronizált hippokampális output a meredekhullám-fodrozódások során a prefrontális idegköröket csendes „lekapcsolt” állapotba tudja hozni.1 Visszafelé, amikor a neokortikális orsók sikeresen behatolnak az entorhinális–hippokampális hálózatokba, képesek időzíteni a meredekhullám-fodrozódásokat. Ezek az így kiváltott események valószínűleg azért fontosak, mert a hirtelen hippokampális output fokozhatja ugyanazoknak a még aktív neuronoknak az aktivitását, amelyek a neokortex és a hippokampusz közötti kommunikációt kezdeményezték.2 Bár a hippokampusz az egymást követő kérgi események során más-más inputokat kap, ez a folyamat lehetővé teszi, hogy megtalálja vagy feltérképezze az aktív kérgi mezőket. Így a hippokampális meredekhullámok és a neokortikális hullámok kölcsönhatása olyan időablakokat hoz létre, amelyek megkönnyítik az információcserét.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave