Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Az externalizált idő internalizálása

A mérőműszerek térhódítása és pontossága megváltoztatta az ember időszemléletét. Az egyiptomi és más korai társadalmak az időt nem tekintették nyílnak. Ehelyett a változást kozmikus ciklusokként képzelték el (9.1. ábra). A Nap, a Hold és a csillagok keringése az égbolton maga volt az idő. Noha bizonyára tudták, hogy az emberek és az állatok születnek és meghalnak, ez csak az egyedi létezőkre vonatkozott. A fajok örökkévalóak voltak. Ez a nézet összhangban volt a fennálló rendszer megőrzésének uralkodó ideológiájával – Egyiptomban közel 3000 évig. A nagyobb társadalmak történelmi magyarázatok helyett mítoszt alkottak, melynek tartalma egyformán vonatkozott a múltra, a jelenre és a jövőre. A múltbeli eseményeket, például a teremtést, istenek cselekedeteiként képzelték el, de a múlt és a jövő megkülönböztetése lényegtelen volt. Az ókori Görögországban Platón azt hirdette, hogy semmi sem új, a lélek már ismeri az igazságot, minden csak visszaemlékezés (anamnézisz). „Nincs semmi új a nap alatt” (Prédikátor 1:9).

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave