Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Időmérők az agyban?

A ketyegő órákhoz és a homokórákhoz hasonlóan két különböző mechanizmust feltételeztek az agyban, amelyek az idő követésére szolgálnának: neuronális órákat és halmozódáson alapuló időmérőket. A neurális órák egyik lehetséges mechanizmusa az agyi ritmusok, amelyek viszonylag diszkrét „ketyegéseket” tudnak produkálni több nagyságrendnyi frekvenciatartományban (10.1. ábra). A halmozódásos mechanizmusra jó példa a sok-sok egyedi neuronkisülés felhalmozódása vagy integrációja. A kisülések időbeni integrációja hasonló a homokórán lepergő, alul felhalmozódó homokhoz. Az integrátor bármikor (vagyis bármilyen előre megadott küszöbértéknél) visszaállítható az alaphelyzetbe, ekkor egy parancs megy a válaszrendszerhez, és az integráció kezdődhet elölről. Így az integrátor modellnek számtalan valós intervalluma lehet a felhalmozott homokkal mérve, míg az órának csak diszkrét ketyegései vannak, és a ketyegések közé eső intervallumok pusztán virtuálisak. Némi eltéréssel minden időmérő követi ezeket az alapgondolatokat. A kisülések számlálásán alapuló időtartambecslés idővel romlik, így a becsült hiba bármely időpontban arányos az integráció kezdetétől eltelt időtartammal (12. fejezet).1

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave