Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


A figyelem révén megvalósuló erősítésszabályozás

A vezetési szcenárió laboratóriumi körülmények között úgy utánozható, hogy majmokat betanítanak arra, hogy a szemüket egy keresztre meresszék (ez most a forgalom megfelelője), és ezzel egyidejűleg a látóterük egy bizonyos pontjára figyeljenek, ahol valami megjelenhet (ez lesz a hangerőszabályzó gomb megfelelője). Ezt alapos gyakorlással érik el, amit néhány csepp gyümölcslével jutalmaznak. A fiziológiás mérés azután kezdődik, hogy a vizuális-parietális rendszerben egy orientáció-szelektív neuront találtak és annak receptív mezejét beazonosították. Ezeken a területeken számos neuront orientáció-szelektívnek neveznek, mivel maximálisan reagálnak egy meghatározott irányban mozgó fekete-fehér csíkozásra. A csíkok több irányba történő mozgatásával a kísérletvezető fel tudja rajzolni a neuron hangolási görbéjét. A méréseket két különböző felállással lehet elvégezni. Az elsőnél a majmot arra trenírozzák, hogy észleljen valamit a neuron receptív mezejében (figyeljen rá, ahogyan mi is tesszük, amikor a kezünket perifériás látással a rádió gombjához irányítjuk, miközben tekintetünket az előttünk lévő forgalmon tartjuk). A második felállásnál az állattól azt kérik, hogy észleljen valamit az ellentétes látómezőben (ahogyan mi tesszük akkor, amikor perifériás látással az autó bal oldali tükrét figyeljük). A két felállás a fizikai körülményeket tekintve megegyezik, mert a majom szeme folyamatosan a képernyő közepén lévő keresztre szegeződik, így csak az a hely különbözik, ahová a figyelmét irányítja. A két hangológörbe alakja a várakozásnak megfelelően hasonló, de a neuronválasz nagyobb, amikor a majom a neuron receptív mezőjére figyel. A legnagyobb eltérés a receptív mező csúcsánál jelentkezik, míg a receptív mezőn kívül a két görbe egyenlő. Röviden, a szelektív figyelem megszorozza a neuron válaszát egy állandó tényezővel, vagyis „erősítésmodulálja” azt, anélkül hogy megváltoztatná a neuron hangolási jellemzőit. A figyelem által kiváltott erősítésmoduláció jól működik a vizuális-hátsó parietális kérgi rendszer minden szakaszában,1 és valószínűleg sok más agyterületen is.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave