Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Log dinamika

Amint az a piramissejtek tüsketérfogatainak log-normális eloszlásából várható, a szinaptikus súlyoknál is nagy eltérések mutatkoznak, ami az idegsejtek közötti fiziológiai kapcsolatok erősségét tükrözi. A kapcsolaterősség vizsgálatának legpontosabb módszere az, amikor a neuronpárokról intracellulárisan készítenek felvételt, és számszerűen megmérik, hogy a posztszinaptikus neuronban mekkora amplitúdóval válaszolnak a gerjesztő vagy gátló posztszinaptikus potenciálok a preszinaptikus neuronból jövő tüzelésekre. Mivel a többszörös intracelluláris felvétel nem praktikus a tevékenykedésük közben megfigyelt állatoknál, ezért náluk rendszerint indirekt módszereket alkalmaznak a szinaptikus erő becslésére. Ezek magukban foglalják a szinaptikusan kapcsolódó neuronpárok közötti tüskeátvitel valószínűségének kiszámítását (12.3. ábra). Jellemzően ez a két módszer jó egyezést mutat.1 Az ilyen jellegű kísérletek megmutatták, hogy a neuronok közötti tüskeátvitel valószínűsége log-normális eloszlást mutat, és a tüskeátvitel általában erősebb az éber, mint az alvó állatokban. Az erősebb szinapszisok nemcsak átlagosan erősebbek, hanem az események tekintetében megbízhatóbbak is, ami a Weber–Fechner logaritmikus törvényre emlékeztet.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave