Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Lineáris versus logaritmikus skálák

Az, hogy a számokat egyenlő távolságra helyezzük el egy vonal mentén, és ily módon minden számnak egyenlő fontosságot tulajdonítunk, pusztán emberi konvenció. A matematikának ez az aspektusa nem természetes az agy számára. A számok, mint például a „hármas”, „négyes”, kimondottan absztrakt szimbólumok, vagyis egy olyan emberi lelemény, amit verítékes tanulással kell elsajátítanunk az iskolában. Ez a konvenció ellentétben áll az agy logaritmikus skálázású számegyenesével, amelyben a nagyobb mennyiségek egyre jobban összenyomódnak.1

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave