Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Sejtegyüttes

A neuronegyüttes fogalma azon dolgok egyike, amiről minden idegtudós beszél, fontos megállapításaiba beleszövi, bonyolult megfigyelések – akár még az elme működésének – magyarázatára is felhasználja, ennek ellenére hiányzik a fogalom szigorú definíciója. Ezért aztán a tudósok eltérően határozzák meg, hogy mit értenek sejtegyüttes alatt. A fogalmat leggyakrabban Donald O. Hebbhez kötik, aki a The Organisation of Behavior című klasszikus könyvében alkotta meg ezt a kifejezést.1 Hebb felismerte, hogy egyetlen neuron nem tudja megbízhatóan befolyásolni a tüzelési célpontjait, ezért feltette, hogy egymással fizikailag összekapcsolt tüzelő neuronok alkotta elkülöníthető csoport (ti. a sejtegyüttes) az az egység, amely egy konkrét észlelést, kognitív entitást vagy fogalmat reprezentál. Az idegsejtek alkotta együttes nem elszigeteltségben él, hanem élénk kommunikációt folytat más együttesekkel. Mivel az együttes tagjai között erős interkonnektivitást feltételezünk, ezért elegendő számú tag aktiválása aktiválhatja a teljes együttest. Ezt a folyamatot a korai tanulmányok az együttes „begyújtásaként” írják le. Hebbnek azért volt szüksége az összekapcsolt neuronok egy nagyobb csoportjára és egy triggerre, mert a külvilág „reprezentációit” kereste, és meg akarta érteni, hogyan vezet egy jel a másikhoz.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave