Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja

Ritmusrendszer

Sokféle agyritmus van. Az agyritmusok nagyjából a 0,02 és 600 periódus per másodperc (Hz) közötti tartományba esnek, és több mint négy időbeli nagyságrendet fednek le (6.1. ábra).1 E jól megkülönböztethető ritmusok közül sok már évtizedek óta ismert, ám csak nemrég ismertük fel, hogy ezek az oszcillációs sávok a lineáris frekvenciaskálán mérve geometriai haladványt, míg a természetes logaritmus skálán mérve lineáris haladványt alkotnak, amely így legalább tíz frekvenciasáv természetes elkülönüléséhez vezet.2 A szomszédos sávoknak az aránya nagyjából állandó, nevezetesen: e = 2,718, vagyis a természetes logaritmus alapja.3 A különböző agyritmusok közötti nem egész számú kapcsolat miatt a különböző frekvenciák soha nem tudnak tökéletesen összehangolódni egymással. Így viszont az általuk előidézett interferencia metastabilitást eredményez, vagyis állandóan ingadozik az instabil és az átmenetileg stabil állapotok között, mint a tengeri hullámok esetében. Az állandóan interferáló ideghálózati ritmusok a nemlineáris dinamika szóhasználatával élve soha nem állapodnak meg egy stabil attraktornál. Ez magyarázza az EEG állandóan változó tájképét.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Filozófia Orvostudomány

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero