Buzsáki György

Agyunk belső nyelve

Az agykutatás belülről-kifelé útja


Az agyritmusok megőrződnek az állatfajok között

Úgy tűnik, legalább két olyan mechanizmus létezik, amely lehetővé teszi a neuronhálózatok skálázását, és egyben megőrzi az időzítési mechanizmusokat. Az első mechanizmus a neuronok számának növekedését és a lehetséges kapcsolatok hatalmas számát ellensúlyozza a neuronok közötti szinaptikus úthossz lerövidítésével. A szinaptikus úthosszt két neuron között a legrövidebb utat adó monoszinaptikus kapcsolatok átlagos számaként definiáljuk. Ez a probléma a városok autópályákkal és repülőjáratokkal való összekötéséhez hasonlít, hogy hatékony kompromisszumot kapjunk a kapcsolatok hossza és az A városból B városba jutáshoz szükséges közbeeső városok száma között. Ha közvetlenül mindent összekötünk mindennel, az a valós hálózatok többségénél kivitelezhetetlen, mivel a kapcsolatok száma jóval gyorsabban növekszik az összekapcsolandó pontok számánál. Hatékony kompromisszum érhető el azzal, ha kis számú, nagy hatótávolságú direkt összeköttetést illesztünk be a helyi kapcsolatokba. Az így létrejött „kis világszerű” architektúra lehetővé teszi a skálázást, miközben az átlagos szinaptikus úthossz nagyjából azonos marad az agy méretének növekedése során.

Agyunk belső nyelve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 949 9

Az Agyunk belső nyelve kritikus szemmel veszi górcső alá napjaink agykutatását, rákérdezve annak elméleti kereteire. A jelen idegtudomány empirista filozófián alapszik, amely szerint az agy célja a világ érzékelése, reprezentálása és az igazság megismerése. Posztulál egy döntéshozó homunkuluszt észlelésünk és cselekedeteink között. Ezzel szemben az Agyunk belső nyelve azt állítja, hogy az agy alapvető funkciója a cselekvés és annak következményeinek tárolása a túlélés és a jólét szolgálatában. A cél nem az objektív valóság leképzése, hanem a cselekvés lehetséges következményeinek értekelése. Csakis a cselekedetek biztosíthatják es magyarázhatják az érzékletek relevanciáját. A „belülről kifelé” modellben nem az érzetek tanítják az agyat és építik fel neuronális köreit, hanem az előre konfigurált és önszerveződő dinamikával rendelkező agy korlátozza, hogy miként látjuk a világot es hogyan cselekszünk. Újonnan konstruált kapcsolatok helyett a tapasztalás közben velünk született neuronális minták sokaságából választ az agy. A „belülről kifelé” modell egy alternatív stratégiát kínál a kognitív képességek magyarázatára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/buzsaki-agyunk-belso-nyelve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave