Kérchy Anna

A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája

Metamediális játék Lewis Carroll fantáziavilágában


Dialogizmus, intertextualitás, metafantázia

Ahogy arra a korábbiakban rámutattunk, a párhuzamosan létező, ellentétes – tudományos, vallásos, fantasztikus stb. – világnézetekből fakadóan a viktoriánus éra a kétkedés kora. Ekképp a korszellemet híven tükrözi a Mihail Bahtyin által a regénynek mint a kor meghatározó műfajának tulajdonított dialogikus-polifonikus narratíva és az ebből sarjadó (panoramikusságában fragmentált) kaleidoszkopikus világkép. A bahtyini dialogizmus1 – a regényszereplők hangjainak, perspektíváinak sokasága, a társas és egyéni jelentések, a fősodorbeli és a kisebbségi diszkurzusok, a különböző narratív regiszterek, beszédstílusok ütköztetése, az irónia többletértelme, a más szövegekre való utalásrendszerek, idézethálók, a hagyományátírás intertextuális szövevénye – mind a monologikus egyhangúság megtörését, az egyértelműség elbizonytalanítását, a monolitikus hatalom megbolygatását célozzák.

A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 027 9

A monográfia célja a Lewis Carroll írói álnéven elhíresült Charles Lutwidge Dodgson (1832-1898) sokrétű munkásságának feltérképezése. Az életút és az életmű párhuzamos bemutatása során a kanonikus szerzőfigura alakváltozásait és a kritikai recepció elmozdulásait is nyomon követve tárul fel a Carroll-korpusz interdiszciplináris gondolatiságában összetett metamediális allúziórendszere. A hagyományosan irodalmi műfajként számontartott nonszensz a carrolli poétika és politika fő mozgatórugójaként a szépírásaival következetesen párbeszédbe állított fotóművészeti, illusztrációs, természettudományos, matematikai-logikai és bölcseleti filozófiai munkásságát is meghatározza; a szerzőt a transzmediális történetmondás előfutáraként láttatja. A nonszensz stilisztikai-retorikai sajátosságai, paradoxonokkal való játéka és stratégikus jelentés elbizonytalanítása ideológiakritikai téttel, demokratizáló küldetéssel bír. A nonszensz sajátosan carrolli – ikonotextuális, etológiai, teológiai, matematikai, fordításpoétikai, ludológiai – vetületeinek tükrében a badarsággal való viaskodás szolidaritásra hívó, közösségi létélményként sejlik fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kerchy-a-viktorianus-nonszensz-poetikaja-es-politikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave