Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A narratív készség elsajátítása gyermekkorban • Alapfogalmak, tipikus és atipikus fejlődés
›
4. A narratív készség elsajátítását befolyásoló tényezők
›
4.2. A narratív készség és az otthoni nyelvhasználat összefüggései

4.2. A narratív készség és az otthoni nyelvhasználat összefüggései

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyermekek történetmesélési gyakorlatára, narratív készségére is nagy hatással van a szociokulturális környezet. Bár az otthoni és az iskolai nyelvi környezet egyaránt fontos a szókincs és a nyelvhasználat alakulásában, az otthoni környezet változói, mint például a szülő-gyermek verbális interakciók gazdagsága és a gyermekkel való közös olvasás mennyisége jelentős előrejelzői lehetnek az elbeszélői készségnek (Dickinson–Tabors 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történetmesélés már egészen kicsi kortól kezdve az anyanyelv elsajátításának eszköze lehet. A közös mesélésen keresztül a gyermekek olyan élményeket és nyelvi mintákat ismerhetnek meg, amelyek a mindennapi életükben és közvetlen környezetükben nem fordulnak elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általánosan ismert, hogy a gyermeket körülvevő tapasztalatok, az otthoni nyelvhasználat elősegítheti vagy akadályozhatja a gyermek nyelvi fejlődését (Sénéchal et al. 1998). A családi környezet nyelvhasználata előny vagy hátrány forrása lehet a gyermek számára (Bernstein 1971). Ennek a nyelvi környezetnek fontos összetevője a mese, a történetmesélés, akár valós, megtörtént esemény elmondásáról, akár fiktív történetek meséléséről van szó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az otthoni nyelvhasználat tanulmányozása során a kutatók a családi nyelvi környezet három olyan aspektusát emelték ki, amelyek befolyásolhatják a gyermek (nyelvi) fejlődését és ezzel közvetlenül az írás és olvasás elsajátítását. Az első szempont, hogy olvasnak‑e a szülők és a gyermekek közösen, a második, hogy milyen a szülő viszonya az olvasáshoz, a harmadik, hogy a szülő milyen nyelvi környezetet gondol a gyermekének megfelelőnek. Ezeken kívül kiemelték annak a jelentőségét is, hogy mennyire ösztönzi a szülő a gyermeket a beszédre, milyen helyzetek adódnak a beszélgetésre a családi életben (Weigel et al. 2006; Fekonja‐Peklaj et al. 2010). A közös olvasás minősége, gyakorisága, valamint a gyermek életkora abban az időpillanatban, amikor elkezd a család közösen olvasni, összefüggést mutat a gyermek későbbi nyelvi kompetenciájával, szövegértésével (Renfrew 1995; Stadler–McEvoy 2003). Egy longitudinális vizsgálat tanulságai szerint azok a kisgyermekek, akiknek szülei gyakrabban olvastak az 1. és 6. életévük között, és a könyv tartalmát meg is beszélték velük, magasabb nyelvi kompetenciát mutattak 2 és 5 éves koruk között, mint azok, akikkel ritkábban olvastak a szüleik (Balcom 1987).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több kutatásban vizsgálták az otthoni nyelvi környezet hatását a nyelvfejlődés különböző területeire. Már a beszéd megjelenése előtti gesztushasználatban is szignifikáns különbségek figyelhetők meg azok között a gyermekek között, akiknél gyakori a közös meseolvasás, és akiknél ez a tevékenység nincs erőteljesen jelen (Lyytinen et al. 2015). Az expresszív és receptív szókincs fejlődését, a megnyilatkozások grammatikai szerkesztettségét mérő tesztekben is jobban teljesítettek azok a gyermekek, akiknek a szülei több időt töltöttek közös történetmeséléssel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az otthoni környezet nyelvhasználatához kapcsolódó kutatások közül fontos megemlíteni azokat, amelyek a többnyelvű gyermekek történetmesélésének jellemzőit írták le. A kétnyelvű gyermekek narratív készségének vizsgálatához kifejezetten a számukra tervezett eszközök állnak rendelkezésre (pl. Multilingual Assessment Instrument for Narratives (The MAIN): Gagarina et al. 2012). Ebben az esetben a cél az volt, hogy olyan eszköz jöjjön létre, amely alkalmas arra, hogy a különböző társadalmi, szociális és kulturális háttérrel rendelkező gyermekek elbeszéléseit összegyűjtse, és a kutatóknak lehetővé tegye ezek összehasonlítását. A kétnyelvű gyermekek esetében a történetalkotást mindkét nyelven érdemes vizsgálni, és a gyakorlat azt mutatja, hogy több narratív készséget vizsgáló feladat elemzését is célszerű elvégezni. Több vizsgálat is alátámasztotta, hogy a makroszerkezeti struktúra nagyon hasonlóan épült fel mind az első, mind a második nyelven, míg a mikroszerkezetben eltérések figyelhetők meg a két nyelv között.
 
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave