3.2. A tanulási folyamatok korlátozottsága az SNyZ hátterében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annette Karmiloff-Smith (1998), valamint Thomas és Karmiloff-Smith (2002) elméleti érvelés, modellalkotás és klinikai adatok használatával rámutattak arra, hogy a megismerési és idegrendszeri architektúra kialakulása előtt kibontakozó zavarok nemcsak az egyes mechanizmusokat, de az egész tanulási folyamatot átalakítják, s ezért működési elveikben nem hasonlíthatóak az ún. szerzett, főként az agysérülésen alapuló zavarokhoz. Az atipikus fejlődési minta nem értelmezhető „kivonásos logikával”. Az atipikus fejlődés ugyanis az egész rendszerre kiterjed. Karmiloff-Smith (1998), valamint Thomas és Karmiloff-Smith (2002) értelmezése szerint a fejlődési zavart mutató csoportokban, beleértve az SNyZ-t is, az egyetemes tanulási működések hangolási görbéi térnének el, vagyis a tanulás sebessége lenne eltérő, s így jelennének meg lelassulások az érintett csoportokban, s bizonyos szabályok kialakítására az idői korlátok miatt nem lennének képesek, mivel már nem lenne rá idejük ilyen lassú tanulás mellett (Thomas–Karmiloff-Smith 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulási zavarral érvelő felfogások másik, kompenzációs oldaláról viszont Tallal és Merzenich munkái (Merzenich 1996; Tallal et al. 1998) megmutatták, hogy a nyelvi elmaradás terén masszív tanulási beavatkozásokkal helyre lehet hozni a megzavart fejlődési mintát, a megmaradó komputációs mező széles körű felhasználásával optimizmusra okot adó kompenzációs hatások érhetőek el.
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave