3.2. A tanulási folyamatok korlátozottsága az SNyZ hátterében
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__176/#m1217anyt36_174_p1 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__176/#m1217anyt36_174_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__176/#m1217anyt36_174_p1)
Annette Karmiloff-Smith (1998), valamint Thomas és Karmiloff-Smith (2002) elméleti érvelés, modellalkotás és klinikai adatok használatával rámutattak arra, hogy a megismerési és idegrendszeri architektúra kialakulása előtt kibontakozó zavarok nemcsak az egyes mechanizmusokat, de az egész tanulási folyamatot átalakítják, s ezért működési elveikben nem hasonlíthatóak az ún. szerzett, főként az agysérülésen alapuló zavarokhoz. Az atipikus fejlődési minta nem értelmezhető „kivonásos logikával”. Az atipikus fejlődés ugyanis az egész rendszerre kiterjed. Karmiloff-Smith (1998), valamint Thomas és Karmiloff-Smith (2002) értelmezése szerint a fejlődési zavart mutató csoportokban, beleértve az SNyZ-t is, az egyetemes tanulási működések hangolási görbéi térnének el, vagyis a tanulás sebessége lenne eltérő, s így jelennének meg lelassulások az érintett csoportokban, s bizonyos szabályok kialakítására az idői korlátok miatt nem lennének képesek, mivel már nem lenne rá idejük ilyen lassú tanulás mellett (Thomas–Karmiloff-Smith 2002).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__176/#m1217anyt36_174_p2 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__176/#m1217anyt36_174_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__176/#m1217anyt36_174_p2)
A tanulási zavarral érvelő felfogások másik, kompenzációs oldaláról viszont Tallal és Merzenich munkái (Merzenich 1996; Tallal et al. 1998) megmutatták, hogy a nyelvi elmaradás terén masszív tanulási beavatkozásokkal helyre lehet hozni a megzavart fejlődési mintát, a megmaradó komputációs mező széles körű felhasználásával optimizmusra okot adó kompenzációs hatások érhetőek el.