3.4. A FOXP2 gén felfedezése, felértékelése és átértékelése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__178/#m1217anyt36_176_p1 (2025. 12. 07.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__178/#m1217anyt36_176_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__178/#m1217anyt36_176_p1)
Az utóbbi két évtized során finomodtak a molekuláris genetikai eredmények és értelmezések is az SLI-t illetően. A sokat idézett KE családnál ezt a zavart a hatékonyabbá vált humángenomkutatási technikáknak köszönhetően összekapcsolták a FOXP2 gén sérülésével (Lai et al. 2001). Ez a gén fontos, de meglehetősen konzervatív szabályozó gén, mely által kódolt fehérje más gének bekapcsolódását irányítja, s szerepe a nyelvben is más gének aktiválásával lehetséges (Bishop 2002). A KE családban talált zavarok alapján a szenzációéhes sajtó naivan „nyelvi génnek” nevezte el. A valóságban az igen nagy génben egyetlen helyen van a KE család tagjainál mutáció. Egy évtized munkája során azonban kiderült, mint Venetianer (2011) kiváló összefoglalója is megmutatta, hogy korántsem olyan egyszerű a helyzet, mint eredetileg gondolták. Az SLI elméletének követői ugyanis eredetileg úgy vélték, hogy itt valamiféle nyelvtani specifikus génről lenne szó.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__178/#m1217anyt36_176_p2 (2025. 12. 07.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__178/#m1217anyt36_176_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__178/#m1217anyt36_176_p2)
Az összehasonlító genetikai vizsgálatok szerint azonban az érintett genetikai állomány több mutációval alakul ki emberi formájában: az egér és a csimpánz között egy, a csimpánz és az ember között két ponton mutatva mutációt. Bizonyos értelmezések szerint valószínű, hogy az emlősöknél kezdetben a végtagmozgás szervezéséért, majd a kommunikációs mozgások (gesztusok, mimika) működéséért felelős ez a mutáció, s csak másodlagosan a nyelvtanért.