Növényi italok alatt a manapság egyre népszerűbb növényi alapú tejhelyettesítő italokat értjük. Alapanyagaikat tekintve készülhetnek gabonákból (pl. rizs), álgabonákból (pl. quinoa), száraz hüvelyesekből (pl. szója), olajos magvakból (pl. mandula), pálmaféléből (pl. kókusz) és egyéb növényből (pl. kender). A termékcsoportot inkomplett fehérjetartalom jellemzi, melyek kisebb fokú biológiai hasznosulással bírnak a tehéntejhez képest. Azonban tejfehérjét nem tartalmaznak, mely előnyt jelent a tejfehérje-allergiások étrendjének összeállítása során. Amennyiben a 2,8%-os zsírtartalmú tehéntejhez viszonyítjuk őket, helytálló a kijelentés, hogy alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek. Zsírsavösszetételük többségében kedvezőnek mondható (kivétel: kókusztejital), mert leginkább egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, továbbá koleszterinmentesek. A kókusztejital is koleszterinmentes termék, azonban a telítettzsírsav-tartalma jóval magasabb. Ez által a kókuszzsír az állati zsírokhoz inkább hasonlít, mint a növényi olajokhoz. Szénhidráttartalmukat nagymértékben befolyásolja, hogy tartalmaz-e az adott termék hozzáadott cukrot (répacukor, szacharóz). Amennyiben igen, akkor a készítmény, bár laktózmentes, jóval magasabb szénhidráttartalommal bír, mint a tehéntej. Hozzáadott cukortartalom nélkül a termékek többsége viszonylag alacsony szénhidráttartalommal rendelkezik, mely leginkább keményítő formájában található meg bennük. Vitamin- és ásványianyag-tartalom tekintetében nehezen tudják felvenni a versenyt a tehéntejjel. Annak érdekében, hogy legalább „labdába rúgjanak”, a legtöbb terméket mind kalciummal, mind különböző vitaminokkal (pl. D-vitamin) dúsítják. Viszont megjegyzendő, hogy ezeknek a hozzáadott mikrotápanyagoknak a biológiai hozzáférhetősége a szervezet számára bizonytalan.