Az Egyesült Államokban mintegy 18 ezer rendőri szerv működik, amelyből közel 900 kampuszrendőrség, és 24 600 fős állományával szinte minden felsőoktatási intézményben jelen van. Kb. 7,5 millió diák jár olyan egyetemre, ahol saját egyetemi rendőrség működik.1 A kampuszrendőrségek olyan sajátos rendőri szervezetek, amelyeket állami törvényhozó testület hoz létre, de a felsőoktatási intézmény irányít, noha hivatásos állományú rendőrökből áll, akik kényszerintézkedési (fegyverhasználati, letartóztatási, nyomozási stb.) hatáskörrel rendelkeznek (és az egyetemi biztonsági őrökkel párhuzamosan végzik a munkájukat). Az évi 65 ezer foganatosított letartóztatással kapcsolatban a kampuszrendőrséget gyakran éri az (amerikai rendőrséggel szemben általában is megfogalmazott) intézményes diszkrimináció vádja. Sokszor a színes bőrű diákok nemcsak intézményi lojalitásból vagy büszke brandhordozóként viselnek jól láthatóan egyetemi feliratos ruhákat és egyéb merchandize-t, hanem hogy jelezzék a kampuszrendőröknek, hogy megbízható egyetemi polgárok.2 A COVID-korlátozások végrehajtásában is eljáró szerveket a Black Lives Matter égisze alatt meginduló Defund the Police – vagyis a rendőrségi anyagi források elvonását szorgalmazó mozgalom3 – részeként a kampuszrendőrség megszüntetése is számos alkalommal felmerült aktivista és szakpolitikai körökben.4 A megfigyelési technológiák elszaporodásából a kampuszrendőrségnek is jut, például a tiltakozó rendezvényeken részt vevő diákok monitorozására, egyes esetekben alkalmasint arcfelismerő technika bevetésével.5 Noha nem ritka a kampuszrendőrség halálos fegyverhasználatáról szóló hír, a kampuszrendőrség nem mindig népszerűtlen a dzsentrifikálódást és az erősebb, láthatóbb rendőri jelenlétet üdvözlő városok lakossága körében. A szegény és bűnügyileg fertőzött városrészben fekvő nagy presztízsű University of Chicago rendészeti apparátusának joghatósága például 50 ezer nem egyetemi polgárra is kiterjed.6