A közigazgatás, közigazgatási jog és a természettudományok kapcsolatának elemzése körében ki kell térni arra, hogy e téren csak részben alkalmazhatóak a bírósági jogalkalmazás körében részletesen feltárt megállapítások.1 A bírósági jogalkalmazás és a természettudományos gondolkodás sokrétűen elemzett, a jogi döntések szakmai megalapozottsága a modern bírói működés megértéséhez is kulcsfontosságú. A bírói döntés – ahogyan ezt az irodalom is kiemeli – jogi döntés, de a generálklauzulás jogi szabályozás vagy maga a jogi szabályrendszer valamely más tudomány által leírt jelenségre támaszkodik. Azonban a döntésnek végső soron a jog logikáját kell követnie. Ez egyfajta sajátos ellentmondást eredményez, hiszen a jog normatív logikája sok esetben eltér a kísérleti megfigyeléseken és az azokból levont, gyakran valószínűségi következtetéseken alapuló természettudomány módszertanától.2 Erre jó példát jelentenek a 2022. augusztus 20-ai tűzijátékkal kapcsolatos ellentmondások: az OMSZ a természettudományos módszert alkalmazva azt tudta jelezni, hogy nagy a valószínűsége egy csapadékosabb időszaknak. A későbbi mérések már más képet mutattak, de azok feldolgozása szükségszerűen időt igényelt. Így az eseményekről való döntés időpontjában a nagy valószínűséggel csapadékot jósló előrejelzés állt rendelkezésre, s ez alapján kellett egy igen vagy nem jellegű, a bizonyosságra építő döntést hozni.3