Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Filológiai pontosság

A fordításokkal kapcsolatban gyakran meg lehet figyelni a filológiai pontosságra való törekvést. Ez sokszor összefügg az ellenkező nézetek megcáfolásával. Az igényes vitatkozó ugyanis nem hagyhat kétséget afelől, hogy egzakt módon idézi és értelmezi ellenfelét. A katolikus Tasi Gáspár fogalmazza meg a legáltalánosabban (1640), hogy hazánkban is tombolnak a „szünetlen vetekedések” a „hitbéli hasonulásokról”. Ha el akarunk igazodni a külföldi eredetű érvek, ellenérvek és cáfolatok között, meg kell vizsgálnunk a forrásokat.765

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave