Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

Irínyi, az elméletalkotó: „Az összpontosítás […] legjobb nemzetiség olvasztó.”

A kor, amelyben Irínyi 1846-ban kiadott, Gángó Gábor tanulmánya által már elemzett főművét, a nyugat-európai utazásai során szerzett tapasztalatait feldolgozó Úti jegyzeteket írta, a nemzetiség (nemzeti lét) „ébresztője és fejlesztője” volt.1 Irínyi ezt tette elméleti munkásságának viszonyítási pontjává, s csak ehhez képest alkalmazta „az örök igazság, emberiség és ész’ elveit”.2 A nemzet fogalmáról a reformkori jogalkotás nem rendelkezett, ám a korszak felfogása szerint nem is volt rá szükség, még a küszöbön álló jogkiterjesztés fényében sem. Az ősi alkotmány tudniillik a partikuláris, főként földrajzi alapú kiváltságok3 mellett az egész országra kiterjedően egy rendhez kapcsolta a nemzetet, és a magyar nemesi nemzeten, a gens hungaricán kívül nem ismert más nemzetet politikai és jogi értelemben, tekintet nélkül az azon belüli kulturális különbségekre. Ugyanakkor ennek az asszimilációs, olvasztótégely-természetű nemesi nemzetnek a kulturális jellege magyar volt, hiszen anyanyelvi, etnikai és kulturális értelemben négyötödrészt a magyarság adta az ország nemességét. Ennek ellenére Irínyi nem átallotta „elnemzetlenedéssel” vádolni a sokszor valóban nem magyar anyanyelvű főnemességet.4

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero