Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

Záró gondolatok

Irínyi József tragikusan rövid, de ennek ellenére gazdag életútjának egyik meghatározó szakasza, amikor (újra) a vallásügy felé fordult, és ennek keretén belül szervező tevékenységet is végzett a protestáns egyház tagjaként. A közszerepléstől visszavonultan, az írással foglalkozott a Bach-korszak időszakában. Álláspontja szerint a társadalom alapos regenerációja csak valláserkölcsi alapon lehetséges – ennek az alapja pedig a szabad egyház. Ez a gondolat/eszme/vezérelv határozta meg utolsó éveiben keletkezett írásait, és gyakorolt hatást a kortársaira. A vallás és a szabadság kérdése azonban szinte minden művében – már az 1840-es években is – megtalálható Irínyinél. Bár Irínyi Józsefet alapvetően a 12 ponthoz köti a köztudat, de mégis azt mondhatjuk a vizsgált művek alapján, hogy a vallásüggyel és a vallásszabadsággal, az egyház önfinanszírozással foglalkozó munkái is máig meghatározó jelentőségűek, és hivatkozási pontként szolgálhatnak az utókor számára. Zárógondolatként álljon itt Dolinay Gyula 1893-ban Irínyi ről írt méltatása: „Mint a többi író, ugy Irínyi is a nemzet vigasztalására szentelte életét. Írt, mit a visszaállított szigorú sajtórendszabályok mellett írni lehetett.”1

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero