Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

Irínyi József szépirodalmi és műfordítói munkássága

Irínyi szépirodalmi törekvései egyáltalán nem előzmény nélküliek, bár kétségtelen, hogy a Bach-korszakban ennek a kifejezési formának a jelentősége felértékelődött számára. A reformkorban publikált útleírásai, amelyeket máig legfontosabb munkájának értékel az irodalomtörténet,1 műfajukat tekintve kétségtelenül irodalmi alkotások, azonban itt a mű stílusából, felépítéséből, mondanivalójából kitűnik, hogy egy irodalmi műnek álcázott politikai röpirattal állunk szemben. Azt, hogy ez a műfajválasztás hogyan illeszkedett a reformkor terjedelmes útleírás irodalmába, Gángó Gábor tanulmánya mutatja be részletesen. Fontos viszont megjegyezni, hogy az irodalom itt is már csak mintegy a célnak alárendelt eszköz Irínyi kezében: a szerző egy megfelelő irodalmi formát keresett annak érdekében, hogy aktuálpolitikai mondanivalóját minél szélesebb olvasóközönséghez eljuttathassa. Hasonló körbe sorolható Irínyi 1845-ben publikált A táblabíró című írása is, amelyben a konzervatív magyar vezetőréteget állítja pellengérre, irodalmi köntösben mutatva rá a fennálló állapotok tarthatatlanságára.2

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero