Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

Előszó

Irínyi József (1822–1859) a reformkor és az 1848/1849-es polgári forradalom és szabadságharc időszakának egyik emblematikus személyisége volt. Miként egyik méltatója fogalmazott halála centenáriuma tájékán, Irínyi József „nem valami obskúrus mellékszereplője a magyar történelemnek”, hiszen könyvei és publicisztikái okán akkor is tisztelettel kellene ápolni emlékét, ha történetesen nem ő fogalmazta volna meg a márciusi ifjak egyikeként a 12 pont első változatát.1 A cikk szerzője szerint ideje lenne méltó módon megőrizni Irínyi József emlékét. Évekkel később Lukácsy Sándor elfelejtett hősként aposztrofálta Irínyi Józsefet, mint akinek kulcsszerepe volt az 1848. március 15-i pesti események alakulásában: „…a sajtógépre ő, Irínyi teszi rá a kezét; a nyomtatványok első példányait ő szórja ki az ablakon; délután, a Városháza termében, ő ugrik sáros lábbal a zöldposztós asztalra, hogy a tanácsuraknak leckét adjon, milyen is a forradalom…”2 Úgy tűnik, hogy a helyzet Irínyi József születésének 150. évfordulója idején sem változott lényegesen. „Ma már inkább a vezetékneve cseng ismerősen, vegyész bátyja alakját jobban megőrizte az utókor emlékezete, pedig nem volt a negyvenes éveknek olyan jelentős irodalmi-politikai eseménye, amelynek résztvevője, szervezője ne lett volna” – írta rezignáltan Kovács Magda, aki elsőként dolgozta fel átfogó jelleggel Irínyi József életútját mai napig kiadatlan egyetemi doktori értekezésében.3

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero