Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

Záró gondolatok

A Tamás Bátya Kunyhója, valamint a Kulcs Tamás Bátya Kunyhójához című kötetek gyors és minden hibájával együtt is igen alapos lefordítása Irínyi életművének fontos elemei. Az adott pillanatban a Tamás Bátya Kunyhójának hatása sokszorosan felerősödött Magyarországon és hozzájárult annak a folyamatnak a gyorsításához, amely az ország legalább részleges önrendelkezésének fokozatos visszaszerzéséhez, 1860-ban az Országgyűlés ismételt összehívásához, végül pedig a kiegyezéshez vezetett. Irínyi ezeket az eseményeket már nem élhette meg, a protestáns egyházak 1850-es évek végén kibontakozó szervezkedéseinek azonban aktív részesévé vált. A Tamás Bátya Kunyhójának magyarországi fogadtatása közvetetten ennek előzményeként értékelhető. A szabadságharc leverését követő újrakezdést általában Vörösmarty Mihály temetésétől szokás számítani, valójában azonban már az azt megelőző években érzékelhetőek voltak a kibontakozás legelső előjelei, amelyek között a Tamás Bátya Kunyhóját és Irínyi műfordítását csak igen ritkán említjük meg. Tanulmányommal Irínyi életútjának ezt az eddig alig vizsgált mozzanatát kívántam részben új kontextusba helyezni, ami talán hozzájárulhat jelentőségének átértékeléséhez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero