Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

„Igy, vagy ugy, az mindegy, csak valahogy legyen”

Az országgyűlés rendezésére irányuló javaslatait Irínyi József az „úti jegyzetek” megjelenése után foglalta kötetbe. Visszafogottságát mutatja, hogy – miként a bevezetőben fogalmazott – nem a csalhatatlanság igényével fogott munkája megírásához; csupán a javaslattétel lehetőségével kívánt élni. „Ha minden nem is tetszik ugy, mikép itt előadva van, az nem baj. Igy, vagy ugy, az mindegy, csak valahogy legyen.”1 Azt tartotta fontosnak, hogy végre fogadjanak el a tanácskozási rendre vonatkozó házszabályokat a tanácsteremben tapasztalható anarchia megszüntetése érdekében. Az országgyűlés reformjának és az országgyűlés rendezésének a kérdése amúgy „egyáltalában nincs egymással úgy összekötve, hogy egyiket a másiktól elválasztani ne lehetne”.2 Rendszabályokra ugyanis nemcsak a „reformált”, hanem a „reformálatlan” országgyűlésnek is szüksége van.3 Úgy vélte, hogy a tanácskozás rendjére irányuló javaslatok nemcsak a törvényhozó testület, hanem a megyei és egyesületi gyűlések számára is hasznosak lehetnek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero