Szentgáli-Tóth Boldizsár, Schweitzer Gábor (szerk.)

„…aki bátor és odaadó hazafi volt”

Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére

A szabadságharc után

A szabadságharc bukását követően Irínyi álruhában próbált megszökni, de csak Grazig jutott, ahol gondatlansága miatt felismerték és elfogták.1 Ezt követően került az Újépületbe, ahol halálra ítélték, de Haynautól néhány hónappal később kegyelmet kapott. Pálffy János is rabtársa volt, aki megörökítette a börtönben töltött időszakot, a korábbiakban már tárgyalt éles stílusban. „[…] [Irínyi] kötélre ítéltetett s amnesztiáltatott 850. július 5-én. Ő 849-ben kiszökött, de Grátzban elfogták s az Újépületbe hozták, ahol nyolc hónapig együtt voltunk fogva. […] Fogsága ideje alatt igen csúnya jelenete volt egy. Vele s még többekkel két egymásba nyíló szobában volt bézárva Rákóczi Hugó is, egy mindig jó kedélyű, élces ember, ki mindnyájunkkal s így Irínyivel is gyakran évődött. Mi mindnyájan igen szerettük Rákóczit, s ha valamelyikünket, inkább azért, hogy felvidítson, megtámadott, igyekeztünk hasonló fegyverrel küzdeni ellene. De Irínyi nem. Ő hallgatott, ha Rákóczi vele kötekedett. Egyszer egy ilyen alkalommal anélkül, hogy szót szólana, felugrik, megragad egy nagy kést, s dühösen nekirohanva Rákóczinak, egész erővel döf hozzá. Szerencsére Rákóczi elég korán észrevette, hogy félrehúzza magát, s azon percben megragadva Irínyi kezét, s más karjával derékon fogva egy ágyba vágta, s a kést elvette tőle.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 070 5

Történelem

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében Irínyi József (1822-1859), a jeles reformkori író és publicista, a 12 pont első változatának szerzője, a Tamás bátya kunyhója magyar fordítója születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022. május 19-én emlékkonferenciát tartottak. Az előadások alapján készült tanulmányok az irodalmi és közéleti pályafutás egy-egy aspektusát dolgozták fel. Gángó Gábor az úti jegyzetek alapján az útleírások reformkori irodalmával, Nagy Noémi és Csernus-Lukács Szilveszter a nemzetfogalommal és a nemzetiségi kérdéssel, Lehotay Veronika a vallásszabadsággal és az egyházüggyel, Gosztonyi Gergely a sajtószabadsággal, Szentgáli-Tóth Boldizsár a társadalmi előítéletekkel szembeni küzdelemmel, Schweitzer Gábor az Országgyűlés rendezésével foglalkozik, végezetül Nagy Péter a kortársak visszaemlékezései alapján árnyalja az Irínyi József személyéről eddig kialakult képet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szentgali-schweitzer-aki-bator-es-odaado-hazafi-volt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero