A tanulmány témája Irínyi József vitája Szemere Bertalannal kodifikációról, helyhatóságokról és központosításról útleírásaikban: Szemere Utazás külföldön és Irínyi Német-, francia- és angolországi Uti jegyzetek című műveiben.1 Először ismertetem műveik tágabb kontextusát, azaz a nyugati utazásoknak a 19. század elejére megváltozott funkcióját. Ezt követően elhelyezem útleírásaikat a reformkori magyar utazási irodalom tágabb környezetében annak igazolásául, hogy jogosult a politikai tudatosság tekintetében Szemere és Irínyi műveit kiemelni a számos Nyugatra utazó reformkori magyarnak a visszaemlékezései közül. E két mű esetében érvényesül leginkább az összehasonlító közjogi szempont, mégpedig két vonatkozásban is: egyrészt a német, francia és angol jog- és politikai rendszerek összehasonlítása révén, másrészt az összevetés tanulságainak a magyar politikai és alkotmányos viszonyokra való alkalmazásával. Mivel Irínyi nem név nélkül vitázik Szemere álláspontjával, ezért az Uti jegyzetek polemikus iránya nyilvánvaló. A tárgyalás során először rekonstruálom a műveik közötti viszonyt általában véve, majd pedig a vitatott fő kérdések vizsgálatát végzem el: a nevelés hatása a politikai életre, a helyhatóságok versus központosítás dilemma, a Magyarországról külföldön kialakult kép, és végül a sajtószabadság. Irínyi munkájának egész gondolatmenetét erre a négy pillérre építi fel. Tanulmányom a vita rekonstrukciója során e pontokon halad keresztül. A tárgyalás második részében a kodifikáció kérdésével foglalkozom, kitérve az európai jogfejlődés azon konstellációjára, amelyhez kapcsolódva Szemere és Irínyi utazásai végbementek, és utazási tapasztalataik összegződtek. Arra a kérdésre keresem a választ, miért nem jelenik meg Irínyi máskülönben erőteljesen franciás irányú könyvében a kodifikáció témája.