Bevezetés

Választott témánk nemzetközi szakirodalma nagyon gazdag, miközben gazdaságunkban a vállalati változ(tat)ás- és fordulatkezelés kvantitatív, „mérhető mérce” kritériuma hiányos, vagy inkább hiányzik. Témaválasztásunkat nemcsak az oktatás hatékonyságának növelése és a szakmai újdonságkeresés, hanem a gyakorlati élet diktálta szükségszerűség is indokolja. Úgy véljük, hogy a vállalati fordulatkezelés és megújulás témájában a gyakorlatban is tesztelt modellel, az SMESBJ okosapplikációval, a FINel pénzügyi szakértői rendszer turnaround controlling módszerével, valamint az EkoWIN pénzügyi szakértői rendszerrel még nem volt nagyobb szükség – és nem kínálkozott jobb lehetőség – olyan szak- és tankönyv megírására az üzleti világ vizsgálatáról tanácsadói és kutatási szempontból, mint éppen napjainkban.

A könyv megírását az említett környezeti hatások és történések mellett az alábbi három szakmai tény indokolja.

A könyv megírásának célja volt segítséget, támogatást nyújtani az egyéni és társas vállalkozások életszakaszaiban előforduló fordulatok pénzügyi menedzseléséhez, valamint egyszerre rendszerező, elemző és értékelő munkát készíteni a vállalati fordulatkezelés kutatási hátteréről a hiányosságok, de egyúttal a kihívások közreadásával is. Mindez segítheti a vállalati menedzsment munkáját, a befektető/finanszírozó mérlegelését, a könyvelő és a könyvvizsgáló elemző tevékenységét, továbbá ösztönözni szeretne a hazai vállalatok fordulatkezelési eszköztárának gyűjtésére akár egy nemzetgazdasági portfólió összeállításával.

A kötetben szeretnék közreadni könnyen alkalmazható pénzügyi kalkulációs és mérlegelési módszereket, eszközöket. A témakör kifejtése tíz fejezetben történik, a következő sorrendben. Az 1. fejezet összegyűjti a vállalatok fordulatkezelésének témájában felmerülő, azzal kapcsolatos pénzügy-gazdasági fogalmakat. A 2. fejezetben a vállalati turnaround pénzügyek tartalmi keretében szó lesz a felmerülő vállalati problémákról, a turnaround és a változ(tat)ás közötti kapcsolódásokról, majd a hagyományos és a modern vállalati pénzügyek jellemzőinek feltárása után egy saját szerkesztésű, de a gyakorlatban is tesztelt vállalati fordulatkezelési kör összetevőiről. A 3. fejezet tartalmazza a vállalati fordulatkezelési kutatások nemzetközi irányzatainak jellegzetességeit. A 4. fejezet az Adizes-féle életciklus-modellt ismerteti, és átformálja azt a jelzés- és okfeltáró kutatás, a proaktív cselekvés és a preventív szemlélet szempontjából, amelyet napjainkban nemzetközi szinten a legtöbben hivatkoznak és a legyakrabban alkalmaznak. Az 5–9. fejezetek olyan módszertani tárházat ölelnek fel, amely módszerek támogatják az életszakaszok fordulatos helyzeteinek felismerését (5. fejezet), ösztönöznek az oknyomozáson alapuló fordulatkezelésre (négy lépésben; 6. fejezet), igazolják a vállalati korai figyelmeztető rendszerek kiépítésének (7. fejezet), a pénzügyileg stabil gazdálkodás vizsgálatának (8. fejezet), valamint a vállalati fenntartható gazdálkodás, növekedés és értékteremtés menedzselésének (9. fejezet) fontosságát. Mondanivalónk zárásaként a 10. fejezetben a magyar tanácsadói világból származó esetelemzések és esettanulmány-feldolgozások keretében alkalmazzuk az említett módszereket, pénzügyi benchmark készítésével.

Már több évtizede sokféle szándék, akarat és cselekedet létezik a magyar kkv-szektor hatékony működésének javítása érdekében. A 2020. évben berobbant járvány még inkább megerősítette ennek az igénynek a jogosságát. Hiába azonban akár a hitelintézeti, akár az EU-s, akár a kormányzati pénzügyi támogatás – vagy éppen az országos mentorprogram –, ha ezek a lehetőségek nem kapcsolódnak össze szakszerű és szinte a változások elé menő, a „hely szellemét” képviselő menedzselési tudásra épülő technikák és eszközök alkalmazásával. Ez a munka a fordulatkezelést támogató kontrollingrendszer és -módszertan, a jelzés- és okfeltáró kutatás, valamint a korai figyelmeztető rendszer alkalmazásának célszerűségét szeretné bizonyítani a cégmenedzselés területén, a 2007–2022 közötti üzleti időszakban gyűjtött magyar vállalati mintán. A hangsúly egyrészt a pénzügyi vizsgálódáson, másrészt a cégkockázat csökkentése szempontjából a kreatív, vagyis nem megszokott, nem rutinszerű gondolkodáson és menedzselésen van. Mind az elmélet, mind a gyakorlat túlmutat az úgynevezett hagyományos vállalati pénzügyek alapvető fontosságán. Itt az ideje, hogy kidolgozzuk a magyar gazdaságra és üzleti világra is szabott, egyszerre kreatív, alkotó, agilis tudásra épülő, új elvi alapokat, új pénzügyi menedzselési tudást és módszert tartalmazó vállalati pénzügyek ismereteit. Ha a cégek életszakaszokat élnek át, ha a vállalati életszakaszok bekövetkezését természetes eseménynek tekintjük, ha ennek ismeretében érdemes választani és végrehajtani turnaround menedzselési technikákat, akkor ez ugyanúgy érvényes a vállalati pénzügyek területére is, és szükségesnek tartjuk kidolgozni a vállalati fordulatkezelések pénzügyi módszereit. A vállalati fordulatok problémáinak gyakorlatban történő kezeléséhez nincsenek megfelelő pénzügyi támogató eszközök, vagy csak nagyon kevés létezik. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni.

Vizsgálatunk tárgya a korlátolt és korlátlan felelősségű vállalkozások. A közreadott anyag számszerű összefüggéseit a pénzügyi és vezetői számviteli adatokból és információkból, főkönyvi kivonatokból nyertük, további forrásunk az e-beszámolo.hu és a céginfo.hu. Az egyéb információk megszerzése a magyar tanácsadói világból, a cégek honlapjáról, elektronikus információkból, adatbányászattal történt.

Ebben a kötetben megjelennek az alábbi tíz adatbázis – primer és szekunder vállalati és ágazati adatbázisok – elemzéséből született eredmények.

Itt teszünk két nagyon fontos megjegyzést, amelyek a munka egészét érintik.