6.2. Megszorítás és túlélés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A választott mintában a cégek túlélésével kapcsolatos stratégiák közül kettőt azonosítottunk: döntéshozói/vezetői/menedzseri és pénzügyi szerkezetátalakítás. Mindegyik kategória számos turnaround részhalmazt kínál, és a választott minta elemzése szerint bővíthető, alakítható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügyi szerkezetátalakítás – a fordulat körüli lehetséges változások során – az adósság átstrukturálásának és/vagy a likviditás javításának célkitűzései közé tartozott a vizsgált mintában. A likviditás javítása magában foglalta a működési pénzáramlások optimalizálását és a napi pénzforgalmak kontrollálását, a cash-menedzsment fizetési módokkal és árkedvezményekkel történő összehangolását, az osztalékfizetés negligálását. Az adósságátalakítás magában foglalta az adósságok strukturális változásait. Itt jegyezzük meg, hogy a forgótőke menedzselése nem foglalta magában a termelési folyamatok átalakítását, amely itt a működési szerkezetátalakítás részét képezi, a fogalmi szigorúság biztosítása érdekében. Ennélfogva az ilyen típusú pénzügyi szerkezetátalakítás elsődleges eszköze a vállalati nehézségekkel összefüggésben csak azokat a változásokat érintette – a készletgazdálkodást, a rövid lejáratú kötelezettségek prolongációját és a követelések optimalizálását –, amelyek nem befolyásolták a tevékenység/szolgáltatás folyamatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindenképpen hangsúlyozzuk, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítás volt a leghatékonyabb eszköz a fordulat elérésére, mivel a pénzügyi szerkezetátalakításnak azonnal jelentkeztek a hatásai, szemben a portfólió-szerkezetátalakítás késedelmes hatásaival.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magas tőkeáttétel általában a pénzügyi zavar leggyakrabban előforduló tünete, amely a vizsgált mintában az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozásokat érintette. A saját tőke lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy megossza a cégkockázatokat a hitelezőkkel, minimalizálva a válság idején jelentkező veszélyeztetettséget, sérülékenységet. Az idegen tőke igénybevételéből eredő adópajzs azonban elfogultságot teremtett a saját tőkével szemben. A tőkeáttétel csökkentése mérsékelte a zavart a pénzügyi műveletek ráfordításai és a törlesztőrészletek csökkenése miatt, de nem növelte a cégértéket. Az adósságok átstrukturálása után jelentős teljesítményjavulást tapasztaltunk. Mindenesetre tény, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítás során a hitelkeretek újratárgyalása döntő meghatározója volt a fordulat sikerének, különösen azért, mert a gazdaság a 2008 utáni években hanyatlóban volt, mint napjainkban ismételten.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kedvező likviditás visszaszerzése ugyanolyan fontos, mint az adósságcsökkentés és az átalakítás a turnaround érdekében. Mintánkban a tartozások elnyújtása a likviditás javítása érdekében pozitívan kapcsolódott a fordulathoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel munkánk a turnaround kezelésére összpontosít, a FOLYAMAT dimenziója „megszorításra” és „helyreállításra” tagolódik. A megszorítás a hanyatlást gátló vagy akár visszafordító stratégiákat tartalmazza, a helyreállítás pedig a növekedésorientált stratégiákat öleli fel, amelyek a jövedelemtermelő képesség és az eszközhatékonyság növelését, valamint a fenntartható növekedést célozzák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cégvezető leváltását vagy cseréjét megelőzte a működési teljesítmény visszaesése. Ezt jelentős teljesítményjavítás követte, különösen a mezőgazdaságban és a szolgáltatásban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A taggyűlésen az új tulajdonosok mint kívülállók növelték a döntéshozói testület sokszínűségét, további szakértelmet nyújtottak, visszanyerve a hitelezők és a tulajdonosok bizalmát. Kizárólag a cégvezető menesztése nem garantálta a fordulatot. A legfontosabb tényező egy vezető kinevezése olyan tulajdonságokkal, amelyek alkalmasabbak a turnaround stratégiák sikeres kidolgozására és megvalósítására. Azokat a cégeket, amelyek valamivel jobban ellenálltak a válságnak (építőipar, kereskedelem), kvalifikáltabb vezetői szintek jellemezték, nagyobb szakmai heterogenitással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a szakasznak a célja: a legfontosabb veszteségforrások felszámolása, a fejlődés trendjének megfordítása. A következő, rövid távú intézkedéscsomagot kell mérlegelnünk és végrehajtanunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A költségcsökkentés lehetőségeinek feltárása és kiaknázása. (A termelés és a kapcsolódó logisztikai feladatok racionalizálása, az anyag- és energiapazarlás megszüntetése, az állandó és változó költségek csökkentése, a termelékenység fokozása, létszámleépítés, a luxus-, a szponzori és a szociális kiadások lefaragása.) A tapasztalat azt mutatja, hogy a legfontosabb, ugyanakkor a legmegbízhatatlanabb információk általában a vállalat költségszámítási eljárásaihoz és módszertanához kapcsolódnak. Az értékesítés volumenére és a bevételre vonatkozó adatok többé-kevésbé ismertek a működés költségeihez képest. A vállalatok azonban jellemzően nem rendelkeznek átfogó ismeretekkel költségbázisukról, következésképpen nincs megbízható információjuk az összes költségről. Ezáltal működésük általában folyamatosan veszteségtermelő. Alapvető fontosságú ennek a problémának az orvoslása. A feladat megoldását a társaság költségszerkezetének és költségfelosztási módszertanának átfogó elemzésével érdemes kezdeni (a meglévő költségelszámolási rendszer felülvizsgálata; az optimális, a vállalat tevékenységét figyelembe vevő költségfelosztás kialakítása). Ennek célja: megállapítani a veszteséges termékek körét; meghatározni az egyes termékek fedezeti pontját; felmérni, hogy milyen mértékű üzemi eredmény elérésére képes a vállalat. A társaság potenciális, üzemi szintű jövedelemtermelő képességének felmérése érdekében a következőket szükséges végrehajtani: önköltségszámítás termékcsoportonként, illetve termékenként; teljes körű (határ)költségelemzés, amely kitér a fix és a változó költségek elkülönítésére; érzékenységi vizsgálatok, amelyek a különböző termékekre és termékcsoportokra, illetve a köztük fennálló költségkapcsolatokra vagy hatásokra, köztük a mennyiségváltozás hatására vonatkoznak (az ÁKFN-komponensek változtatásának hatása a nyereségre, valamint a volumenváltozás hatása a nyereségre); megfelelő módszertan meghatározása a fel nem osztott költségek és a pénzügyi kiadások felosztására, valamint a fel nem osztott költségek megtérülési rátájának kiszámítására a különböző termékekre és termékcsoportokra vonatkozóan; az eredménykimutatást támogató, rövid távú előrejelzés készítése a vezetők minél jobb információellátása érdekében; a társaság fix és változó költségeinek, illetve a közvetlen és a közvetett költségeknek az elemzése, ezek kapcsolata a termelés mennyiségével és az árakkal.
  • Bevételt generáló intézkedések. (A meglévő rendelésállomány árbevétel-vonzatának megbecsülése; a termékválaszték észszerűsítése; a leépítendő, megszüntetendő tevékenységek és szolgáltatások pótlólagos előállítási-értékesítési lehetőségeinek vizsgálata; kiárusítás, a felesleges eszközök és raktáron maradt készletek értékesítése; az egyéb bevételek között számításba vehetők a kapott bérleti díjak, az osztalékvárakozások és a különböző pénzügyi befektetésekből származó részesedések.)
  • A pénzügyek területén az adósság átütemezése, kamatainak újratárgyalása, új tőke bevonása, szakmai befektetők keresése, rövid távú átmeneti hitelkérelem, esetleges megállapodás a fizetések megszüntetéséről.
  • A személyi és szervezeti változtatás megkezdése. (A vezető pozícióban lévő személyek felülvizsgálata, az új crew kiképzése, alkalmazkodás a szervezeti struktúra és folyamatok átalakításával, új vezetési „ritmus” bevezetése, a motiváltság növelése és a bizalom kiépítése/visszaszerzése az összes külső és belső célcsoportnál.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen a fázison belül a vállalati vezetés jelent különös problémát. A korábbi vezetés felváltása többnyire nagy bizonytalanságot okoz a meglévő személyzetben. Fontos, hogy az új felelős vezetés a meglévő „maradék emberekkel” együtt dolgozza ki a fent említett problémakatalógust, és azt azonnal „fordítsák át” tevékenységbe. Ebben a fázisban gyorsan, konzekvensen és célirányosan kell vezetni, így nemsokára a siker is jelentkezni fog. Rövid távú célként minden erőt mozgósítani kell a fennmaradás, a túlélés biztosítása érdekében. (Ami a vállalati gazdálkodásban defenzív viselkedést jelent.) Ez a második szakasz körülbelül egy év alatt lezajlik, amelyhez csatlakozik a harmadik szakasz, amint a fejlődés trendje megfordult.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave