6.5. Javaslat fordulatkezelési portfóliók készítéséhez

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korábbi fejezetek felhívták a figyelmet a vállalati fordulatkezelés teoretikus és empirikus kutatásának fontosságára, amelyben a menedzselési eszközök gazdag tárházának kialakításával és alkalmazásával felismerhető, valamint kezelhető a hanyatlás és a fordulat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közreadott keretrendszerünk (6.2. táblázat) figyelembe veszi a helyes sikermérés fontosságát – össze lehet hasonlítani az alkalmazott intézkedéseket –, és kiegészül a fordulat kimenetelének dimenziójával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordulatkezelés sikerének pénzügyi vizsgálatakor tekintetbe kell vennünk a számviteli alapú mérések lehetséges hibáit. Az adósságok fedezésére szolgáló cash flow-egyenlegeket gyakran használják a likviditás mérésére, de ha ez negatív, akkor a vészhelyzetek meghatározására szolgál. A kamat- és az adófizetés előtti eredmény mínusz a CAPEX nagyságát alkalmazó számítások a téves értelmezés veszélyét hordozzák magukban. A jelentős befektetéseket folytató és így a CAPEX jelentős, mégis pontos növekedését tapasztaló cégek az említett kritériumok szerint nehéz helyzetben vannak – annak ellenére, hogy egészséges, szilárd működési feltételeket nyújtanak. Egy meghatározott sikermérték operatív működtetése ezért közvetlenül befolyásolja a kutatási eredményeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordulat kimenetelének részletesebb differenciálását javasoljuk, több különálló eredménykategória bevezetésével. A turnaround stratégiák hatékonyságának mérése kvalitatívabb megközelítéssel még alkalmasabb lehet. A menedzsmentkutatás munkái alternatív fogalmakat kínálnak a turnaround kimenetelének számszerűsítésére: a szabadalom, a K+F beruházás, a hírnév változása jelzik a fordulat sikerét. A pénzügyi kutatás területéről Benmelech és Bergman sikermutatónak tekinti a hanyatlás és a fordulat idején elért hitelkülönbözetet (credit spread) (Benmelech & Bergman, 2011). Míg ezeknek az alternatív turnaround eredményeknek a mérése további előnyös betekintést nyújt a turnaround stratégiák valódi hatásaiba, az alacsony összehasonlíthatóság hátrányt is jelent.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közölt vizsgálat és eredmények után több olyan kutatási kérdést is felvetünk, amelyek hiányosságokra utalnak, és érdemes lenne megválaszolni őket. Hogyan hatnak egymásra, hogyan befolyásolják egymást például a pénzügyi szerkezetátalakítás és az operatív szerkezetátalakítás? Hogyan befolyásolja a portfólió-szerkezetátalakítás a menedzsment helyettesítését? Hogyan lehetne irányítani a szerkezetátalakítási stratégiák kölcsönös függőségeit? Hogyan függenek a különböző szerkezetátalakítási stratégiák a regionális különbségektől? Milyen mértékben különböznek a különböző szerkezetátalakítási lépések a válságok okaitól? Mennyiben tér el a bankszektor szerkezetátalakítási magatartása és sikere például a különböző iparágak működésétől? Mennyiben változik a szerkezetátalakítási lépések hatékonysága akkor, ha ezeket stabil kontextusban, illetve zavaros helyzetekben hajtják végre? Milyen kölcsönös függőségek ismerhetők fel a megszorítási/túlélési és a helyreállítási/stabilizálási stratégiák között? Hogyan illeszkedik ebbe az eltérő kultúra és a külföldi tulajdonlás?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkánk végén hangsúlyozzuk a fenntarthatósági elvek beépítésének fontosságát a fordulatkezelés növekedési pályára állításának idején. Mivel a fenntarthatóság a növekedés és az érték hajtóereje, így a javasolt fordulatkezelési modell 4. szakaszában (6.2. táblázat), a növekedési pályára állítás idején is vállalható és észszerű célkitűzés lehet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a vállalati fordulat sikere mögött álló tényezők, a folyamat–tartalom–kontextus viszonyában még nem határozták meg kellőképpen a döntést kiváltó szakaszokat. Ez a fejezet útmutatóként szolgál az efféle kutatások ösztönzésére, és helyzetképet ad a turnaround menedzsment kutatási területével kapcsolatos múltbeli, jelenlegi és jövőbeni technika állásáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mind az általunk bemutatott négyszakaszos kvantitatív empirikus modell, mind a kvalitatív modellek (Kraus et al., 2013; Shahri & Sarvestani, 2020; Seresht et al., 2014) alkalmasak a vállalati fordulat megvalósíthatóságának tesztelésére és előrejelzésére. Segítenek megoldani az egyik legnagyobb dilemmát, amellyel számos tulajdonos, felső vezető, vezetési tanácsadó és bankár szembesül. Nevezetesen segít annak eldöntésében, hogyan lépjenek tovább a fordulatkezelés folyamatában, milyen legyen a szerkezetátalakítási stratégia a külső és belső dinamikus digitális környezeti hálóban. A modellekkel költséges hibák kerülhetők el pénz, munkaerőköltség, pszichológiai zűrzavar, idő és a helytelen döntésekből eredő pazarló erőforrások tekintetében. Emellett új hozzájárulást jelentenek a tudáshoz.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave