10.7. A vállalati csődbejelentési kritérium

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatályos magyar csődtörvény ennek a munkának az írásakor nem fogalmazta meg a fizetésképtelenség és/vagy az eladósodás – mint a vállalati csőd erős jelzése – explicit definícióját, ezért a csődeljárás megindítására sokszor túl későn vagy egyáltalán nem kerül sor. A csődhelyzet minden vállalatnál független annak jogi formájától, a csődhelyzet a fizetésképtelenségtől és az eladósodástól függ. Fizetésképtelenségen az adós tartós tehetetlenségét értjük fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Az eladósodás akkor áll fenn, ha a hosszú lejáratú kötelezettségeket a vagyonérték már nem fedezi (ahol is a vagyonértékelés problematikus és jogilag egyértelműen nem deklarált: reprodukciós vagy likvidációs értékről van-e szó).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati csőd bekövetkezési valószínűsége annál nagyobb, minél magasabb az adósságarány. Hogy a csődszituáció léte milyen mértékben befolyásolja az idegen tőke felvételét, az a várható csődköltségek nagyságától függ.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más képet kapunk akkor, ha a közvetlen vagy a jogi és adminisztrációs csődköltségek (kirendelt vagyonfelügyelő díjazása, a vagyonigazgatás költségei, a csőd bejelentésének, közzétételének és nyilvánosságra hozatalának költségei, bírósági eljárási díjak, válságteam felállítása és fenntartása) mellett a közvetett csődköltségekre is tekintettel vagyunk. Az utóbbiak olyan költségek, amelyek akkor keletkeznek, ha az üzleti tevékenység gyakorlása a csőd veszélye miatt akadályokba ütközik (például a megrendelők bizalmatlansága a cég fennmaradásában, csökkenő hitelképesség, a pótlólagos munkaerő beszerzésénél kockázati prémiumot kell fizetni, értékes alkalmazottak távoznak, árbevétel-csökkenés a kiszállítási biztonság meggyengülése következtében, potenciálisan ígéretes programok elejtése a pénz megóvása miatt, a vagyonfelügyelő hibás döntéseinek következményei stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csődbejelentés esetén először az azonnal jelentkező, közvetlen csődköltségeket kell kiegyenlíteni. A maradék tulajdonképpen a csődvagyon, amelyből teljesen ki kell fizetni olyan kötelezettségeket, mint például az elmaradt bérek és fizetések, valamint az adók és járulékok. A hitelezők követelését egyrészt a vagyontárgyakkal, másrészt a vagyontárgyak értékesítésével lehet kielégíteni. Ezzel párhuzamosan az adósság elengedése is szóba jöhet mint alternatíva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatályos csődtörvény szerint a fizetésképtelenség ténye akkor áll fenn, ha az adós tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatólag nem tudja kiegyenlíteni. Bár az előrelátható fizetési kötelezettség a fizetésképtelenség felülvizsgálatát feltételezi, ugyanakkor megköveteli a vállalat megbízhatóságának megítélését is. A végrehajtandó és időben behatárolt pénzügyi tervben a fennálló adósság esedékességi időpontjáig be kell vonni az előreláthatólag esedékes pénzbeáramlásokat és -kiáramlásokat. Alapjában véve a szükséges információkkal csak a vállalat vezetése rendelkezik, ezért korlátozódik a csődjog belső megoldásra az adós „előrelátható fizetésképtelensége” okán. Csupán az adós jogosult arra, hogy a csődegyezségi javaslatot, az úgynevezett helyzetátfordítási tervet teljesítse.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csődállapot konstruálásánál tekintetbe kell venni egyrészt annak az időpontnak az észszerű határát, amikor már veszélyben forog a tulajdonos(ok) igazgatási-rendelkezési jogának gyakorlása. Másrészt figyelnünk kell a „csődbejelentési okok” kezelésére, ami egy kritérium felállítását feltételezi, mivel a hitelező felismeri, hogy a tulajdonos kiiktatható, és az ellenőrzési jog megszerezhető. Ezért szükséges leírni azt a tényállapotot, amikor a hitelezői pozíció egyértelműen fenyegetett. A kérdés az, hogy a vállalat vajon életképes-e, vagy sem. Ez a csődállapot definiálásakor azonban nem könnyen felismerhető relevancia.
 
A csődállapot meghatározása számviteli értelemben
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati csődállapot számviteli értelemben vett meghatározásának legegyszerűbb megközelítése szerint szembeállítjuk a mérlegben szereplő eszközértéket (vagyonértéket) a kötelezettségek nagyságával. Amennyiben a kötelezettségek meghaladják a vagyonértéket, úgy csődhelyzetről van szó, és közgazdasági értelemben vett eladósodásról beszélünk. Tehát a vállalat piaci pozícióját elvileg nem fenyegeti veszély addig, amíg a vagyonértéket nem haladja meg a összes, szerződéskonform hitelezői igény értéke. Ebből eredően a csődbejelentési kritériumot a következőképpen definiáljuk: .

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek szemléltetéséhez vegyük alapul a következő példát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MNR Kft. ügyvezetése 10 millió HUF hitel felvétele mellett dönt. Egy évre veszi fel 20%-os kamatráta mellett. A cég visszafizeti a kamatot a hitellel együtt, egy összegben, egy év múlva. Az MNR Kft. mérleg szerinti vagyonértékének alakulása négy esetre (a) 0, (b) 2, (c) 10 és (d) 15 millió HUF. Melyik esetben lesz csődhelyzetben?
 
Eset
Vagyonérték -ben (millió HUF)
Kiadás (hitel+kamat) -ben (millió HUF)
(a)
0
12
(b)
2,0
12
(c)
10,0
12
(d)
15,0
12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel (a) és (b) esetben a vagyonérték nem éri el a hitelszerződésben megállapított kifizetést (hitel+kamat), a kft. csődhelyzetben van. Ebben az esetben viszont nem vettük figyelembe a működésből származó várható bevétel nagyságát, ezért a következő lépésben – a példa folytatásával – megvizsgáljuk, hogy a várható bevétel vajon fedezi-e a kötelezettségeket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mekkora adózás előtti nyereséget ér el az MNR Kft. az alábbi öt esetben? Melyik esetben lesz likviditási nehézsége?
 
Eset
Működésből származó bevétel -ben (millió HUF)
Kiadás (hitel+kamat) -ben (millió HUF)
(1)
15,0
12
(2)
12,5
12
(3)
10,4
12
(4)
8,0
12
(5)
0
12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a (3)–(5) esetekben a bevétel nem éri el a hitelszerződésben megállapított kiadást (hitel+kamat), nehézségek várhatók a fizetőképességgel kapcsolatban. A csődhelyzetet tehát a bevételi források elapadása jelenti. A fizetésképtelenség (illikviditás) attól függ, hogy elegendő-e a vállalkozás vagyona az esedékes adósság fedezésére. Folytassuk a kft. példáját. A 10.7. táblázatban azt látjuk, hogy az MNR Kft. nincsen csődhelyzetben az előző lépésben számított veszteség ellenére – adott vagyonérték függvényében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden olyan esetben, amikor fennáll a fizetésképtelenség, a vállalkozás csődbe jut. Az eladósodást tekintve – a fizetésképtelenséghez képest – azonban nem annyira kedvezőtlen a helyzet, mivel a hitelező számára a 10.8. táblázatban közölt csődkvóták adódnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.7. táblázat. Csődhelyzet a vállalati vagyon alakulásának függvényében (millió HUF)
Eset
Bevétellel nem fedezett adósság
Vállalati vagyon
(a) 0
(b) 2
(c) 10
(d) 15
(3)
–1,6
fizetésképtelen
(4)
–4,0
fizetésképtelen
fizetésképtelen
(5)
–12,0
fizetésképtelen
fizetésképtelen
fizetésképtelen
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.8. táblázat. A csődkvóta alakulása
Eset
Csődkvóta
(a) 0
(b) 2
(c) 10
(d) 15
millió HUF vállalati vagyon mellett
(3)
86,67%
(4)
66,67%
83,33%
(5)
0%
16,67%
83,33%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Még mindig maradjunk az MNR Kft. eseténél.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MNR Kft. ügyvezetése két, egyenként 10 millió HUF kezdeti beruházási kiadást igénylő projektet mérlegel.
  1. Mekkora nyereség vagy veszteség érhető el együttesen a két projektből az (1)–(5) esetekben akkor, ha az 1. projektet saját forrással, a 2. projektet egyéves lejáratú, 20%-os kamatozású hitellel (projektfinanszírozással) valósítják meg? Mekkora a ROE (Return on Equity), vagyis az eredmény és a saját tőke aránya?
  2. Mekkora vagyonnal rendelkezik a cég a hitel törlesztése és a kamatkiegyenlítés után? Milyen összefüggés áll fenn az összes nyereség vagy veszteség és a vagyon között? Melyik eset vezet csődhöz? Ne felejtsük el, hogy a társaság tagjainak magánvagyona nem áll a cég rendelkezésére, mivel korlátolt felelősségű vállalkozásról van szó.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Válaszoljunk az 1. kérdésre! A számításokat a 10.9. táblázat tartalmazza.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.9. táblázat. A ROE alakulása
Eset
Saját finanszírozású projekt -ben (millió HUF)
Idegen finanszírozású projekt -ben (millió HUF)
Összesen
(millió HUF)
ROE
(%)
Bevétel
Kiadás
Eredmény
Bevétel
Kiadás
Eredmény
(1)
15,0
10
5,0
15,0
12
3,0
8,0
80
(2)
12,5
10
2,5
12,5
12
0,5
3,0
30
(3)
11,4
10
1,4
11,4
12
–0,6
0,8
8
(4)
8,0
10
–2,0
8,0
12
–4,0
–6,0
–60
(5)
0
10
–10,0
0
12
–12,0
–22,0
–220
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tulajdonosok tőkéje tehát csak az (1)–(3) esetekben térül meg – de nem teljes mértékben. Ezek után válaszolni tudunk a 2. kérdésre. A cég vagyonát a két projektből származó bevételek összege jelenti, levonva ebből a hitel törlesztését és a kamatfizetést. A 10.10. táblázat mutatja a vagyon alakulását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.10. táblázat. A vagyon alakulása (millió HUF)
Eset
Bevétel
Kifizetés a hitelezőknek
Vagyon
(1)
30,0
12,0
18,0
(2)
25,0
12,0
13,0
(3)
22,8
12,0
10,8
(4)
16,0
12,0
4,0
(5)
0
12,0
–12,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyereség nagyságát az mutatja meg, hogy mennyivel emelkedik a 10 millió HUF nagyságú kezdőtőke. Ezzel szemben a veszteséget a saját tőke fogyása jelenti. 8 millió HUF nyereségnél és 10 millió HUF kezdőtőkénél a vagyon 18 millió HUF-ra emelkedik, miközben 6 millió HUF veszteségnél a vagyon már csak 4 millió HUF nagyságot tesz ki. 22 millió HUF veszteségnél az adósság is fedezetlen, ami fizetésképtelenséghez vezet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Milyen kilátások fogalmazhatók meg a mérleg alapján a (4) és (5) esetben hiteltörlesztés után? A cégnek csődöt kell jelentenie akkor is, ha a 12 millió HUF adósságra fizetési haladékot kap? A kérdésekre a 10.11. táblázat összeállítása után válaszolhatunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.11. táblázat. A mérlegtételek alakulása (millió HUF)
Eszközök (4) eset
Források (4) eset
Pénzeszközök
4,0
Saját tőke
10,0
Veszteség
6,0
Összesen
4,0
Összesen
4,0
Eszközök (5) eset
Források (5) eset
Veszteség
22,0
Saját tőke
10,0
Adósság
12,0
Összesen
22,0
Összesen
22,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az (5) esetben a cégnek a fizetésképtelenség miatt csődöt kell jelentenie, ha nem kap fizetési haladékot. Amennyiben a cég a 12 millió HUF adósságra fizetési haladékot kap, úgy nem kell csődöt jelentenie fizetésképtelenség miatt – az eladósodás miatt viszont igen. 10 millió HUF saját tőkére 12 millió HUF kötelezettség jut. Láthatjuk, hogy a legkedvezőtlenebb (5) esetben a ROE –220 százalékos. Ez pedig azt jelenti, hogy 10 millió HUF saját tőkére 22 millió HUF veszteség jut. Mivel ebből a veszteségből 10 millió HUF nagyságot a saját tőke fedez, megmarad 12 millió HUF hitelezői igény. Legalább ekkora cégvagyonnak kell lennie ahhoz, hogy a cég elkerülje a fizetésképtelenséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eddigi számításainkból arra következtetünk, hogy az (5.1) kritériumot felül kell vizsgálnunk. Ez csődkiváltó jelzésnek túl késői. Éppen ezért olyan kritériumot kellene keresni, amelyik hamarabb jelzi a csőd fenyegető állapotát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a hitelezők ragaszkodnak az időben függő igényeikhez, amelyek a hitelmegállapodásokban precízen meghatározásra kerültek;
  • a hitelezők fenntartják állapotfüggetlen, vagyis feltétlen igényeiket, amelyek a hitelszerződésben rögzítve szerepelnek.
 
A csődállapot definiálása pénzáram-szemléletben
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a vállalati csődállapotot vagy csődbejelentési kritériumot pénzáram-szemléletben szeretnénk meghatározni, akkor a számviteli értelemben használt „működésből származó bevétel” kifejezés helyett a „pénzbeáramlás” kifejezést, illetve „kiadás vagy kifizetés” helyett a „pénzkiáramlás” kifejezést használjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a szemléletben és felfogásban a csődkiváltó, azaz csődbejelentési kritériumot nem a vállalati érték és nem az összes hitelezői igény értéke, hanem minden egyes hitelezői pozíció igényének és szerződéskonform elvárásának egybevetése határozza meg. Amennyiben minden egyes – biztosított és nem biztosított – hitelezői csoport esetében fennáll a reláció, nem sikerül teljesíteni a pénzbeáramlásból az összes hitelezői csoport szerződés szerinti elvárását. Az (5.2) relációt a csődbejelentési állapot esetében „anticipált fizetésképtelenségnek” nevezzük: a jövőbeni többlet-pénzáram nem fedezi a jövőbeni szerződéskonform – összeg és időpont szerinti – elvárásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nézzük meg az említett problémát a gyártó társaság példáján, és keressünk egy olyan kritériumot, amellyel a csődbejelentés előre jelezhető. Folyó év 10. 31. napján a társaság felmérte összes tartozását hitelezői csoportonként, és felállított egy előzetes kalkulációt e tartozások mérséklésére, elengedésére. Ezt mutatják – hitelezői csoportonként – a 10.12. táblázat és a 10.13. táblázat. Ezenkívül a működésben tartáshoz szükséges 1 350 millió HUF.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.12. táblázat. Az állammal szembeni tartozások nagysága (millió HUF)
Mérlegben lévő tartozások 10. 31-én
NAV
110,0
Helyi adók
3,0
Összesen
113,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.13. táblázat. A szállítókkal szembeni tartozások nagysága (millió HUF)
Mérlegben lévő tartozások 10. 31-én
Tőketartozás
Késedelmi kamat
72,0
10,0
Összesen
82,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tartozások rendezésénél figyelembe vesszük a vevői követelésekből várható 146 millió HUF nagyságot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bankokkal szembeni tartozások nagysága 10. 31-én (millió HUF):
Tőketartozás
202,3
Kamattartozás
17,2
Összesen
219,5
Tehát a működési kiadások és a mérleg szerinti összes tartozás (millió HUF):
Kiadások
1 350,00
Szállítói tartozás
82,00
Állami tartozás
113,00
Hiteltartozás
219,50
Összesen
1 764,50
Ezzel szembeállíthatjuk a fedezetbiztosítékok nagyságát (millió HUF):
Tárgyi eszköz nettó értéke
232,89
Ingóságok
794,00
Összesen
1 026,89
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A készletek mobilizálásából származó lehetséges pénzbeáramlás nagyságát a 10.14. táblázatban közöljük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.14. táblázat. A készletek értéke 10. 31-én (millió HUF)
Készletek értéke
Saját termelésű készletek
Félkész és befejezetlen
Késztermék
122,0
296,0
Vásárolt készletek
Készletérték
ebből: felhasználás a termeléshez (anyagbeépülés)
pénzzé nem tehető készletek (selejt) és leértékelési veszteség
275,80
–47,28
–31,52
197,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tehát a számviteli elszámolások alapján a cég összes tartozása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 764,5 millió HUF > az összes eszközérték 1 641,89 millió HUF,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ezért a cég csődben van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nézzük meg egyenként a hitelezői csoportok igényét és fedezetének forrását. A 10.15. táblázat és a 10.16. táblázat mutatja két hitelezői csoporttal – az állammal és a szállítókkal – szembeni tartozások rendezésének egyenlegét, amit a 10.12. táblázat és a 10.13. táblázat adataiból számoltunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.15. táblázat. Az állammal szembeni tartozások rendezésének egyenlege (millió HUF)
Tartozások 10. 31-én
Összevetés
NAV: 110
Tárgyi eszköz nettó értéke: 232,89
Helyi adók: 3
Ingóságok: 794,00
Összesen: 113
Összesen: 1 026,89
Fedezeti többlet: 913,89
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.16. táblázat. A szállítókkal szembeni tartozások egyenlege (millió HUF)
Tartozások 10. 31-én
Összevetés
Tőketartozás: 72,0
Késedelmi kamat: 10,0
Vevői követelések: 146,0
Összesen: 82
Összesen: 146
Fedezeti többlet: 64
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szállítói tartozások fedezete (millió HUF):
Vevőktől várható bevétel
146–82 = 64
Saját termelésű készletekből várható árbevétel (millió HUF):
Önköltségen
609
Kompenzációs áron
584
Napi eladási áron
418
Vásárolt készletekből várható árbevétel
197
Összes készlet értékesítéséből várható bevétel (millió HUF):
Önköltségen
806
Kompenzációs áron
781
Napi eladási áron
615
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láttuk a bankkal szembeni tartozások nagyságát, és ezt a 10.17. táblázatban szembeállítjuk a lehetséges pénzbeáramlásokkal (fedezetekkel). A rendezésnél a legpesszimistább várható pénzbeáramlást tekintettük fedezetnek, vagyis ha azonnal, napi áron kell értékesíteni a készleteket, akkor összesen 615 millió HUF összeggel kalkulálhatunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.17. táblázat. Hiteltartozások és fedezetek (millió HUF)
Pénzügyileg rendezendő tartozás
Fedezetek
Hiteltartozás
219,5
Saját termelésű készletek napi eladási áron: 418
Vásárolt készletek napi eladási áron: 197
Összesen
219,5
615,0
Fedezeti többlet: 385,5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fedezeti többlet:
913,89 + 64 + 395,5 = 1 373,39
Működési kiadások:
–1 350,00
Tartalék:
23,50
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegezve és azt feltételezve, hogy az egyes eszközök eladása nem könyv szerinti értéken történik, az alábbiakat kapjuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bevételek és eszközök (millió HUF):
Eszközök
1 235,00
Értékelés 80%-on: 988,0
Vevői követelések
133,00
Értékelés 40%-on: 53,2
Váltókövetelések
16,00
Értékelés 30%-on: 4,8
Ingatlanok nettó értéke
232,89
Értékelés 80%-on: 186,3
Ingóságok
794,00
Értékelés 30%-on: 238,0
Készletek
615,00
Értékelés 60%-on: 369,0
Összesen
3 025,89
1 839,3
Kiadások és kötelezettségek (millió HUF):
Költségek
1 350,00
Szállítói tartozás
64,00
Költségvetési tartozás
113,00
Hiteltartozás
219,50
Összesen
1 746,50
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az adós vállalat potenciális (kalkulált piaci) értéke 92,8 (=1 839,3–1 746,5) millió HUF összeggel meghaladja az összes szerződéskonform hitelezői igényt. Erre való tekintettel a csődbejelentési kritérium nem áll fenn, pedig a gyakorlatban szívesen alkalmazott kritérium szerint az 1 764,5 millió HUF tartozást nem fedezi az 1 641,89 millió HUF eszközérték. Tehát a csődkiváltó, azaz csődbejelentési kritériumot nem a vállalati érték és az összes hitelezői igény értékének egybevetéséből, hanem minden egyes hitelezői pozíció igényének és szerződéskonform elvárásának összehasonlításával állapítottuk meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben közreadott összevetést annak figyelembevételével végeztük, hogy a hitelezők ragaszkodnak az időpont szerinti és a szerződésekben meghatározott teljes igényeikhez. Az általunk elkészített kalkuláció alapján lehetséges a tartozások teljes összegének megfizetése a tervezett időpontban. A fedezeti többlet mint tartalék jó értelemben vett manőverezési lehetőségeket biztosít az adós cégnek, ezáltal is erősítve a nem biztosított hitelezők pozícióját. A várható többlet-pénzáram meghaladja a hitelezői szerződéskonform – összeg és időpont szerinti – elvárásokat. Mindezek alapján az egyes hitelezői szempontok szerint értelmezett anticipált csődbejelentési kritérium sem áll fenn. Tehát az utóbbi csődbejelentési kritériumot javasoljuk figyelembe venni, mert ekkor a hitelezői individuális mértékeket rögzítjük a globális mértékek helyett. Ez a kritérium annak a korai felismerését segíti elő, hogy az adott vállalat változatlan formában tovább működhet, vagy sem. A fenti kalkuláció alapján az adós cég a pénzbeáramlásból teljesíteni tudja az összes hitelezői csoport szerződés szerinti elvárását.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave