10.10. Fordulatkezelési siker a fenntarthatóság jegyében a magyar mezőgazdaságban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elemzésünkhöz az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatbázisát használtuk; ez kizárólag kettős könyvvezetésű cégeket tartalmaz (a továbbiakban: AKI-MINTA), amelyek a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) „A” nemzetgazdasági ágon belül a 2018–2020 közötti beszámolási időszakban mezőgazdasági tevékenységet végeztek. Az elemzés során felhasznált adatok a NAV társasági adóbevallások adatbázisából származnak, amelyben csak az év végén is működő, adóbevallást készítő és azt a tárgyévet követő május 31-ig hibamentesen benyújtó társas vállalkozások adatai szerepelnek. A 10.34. táblázat azt mutatja, hogy a vizsgált kettős könyvvezetésű magyar mezőgazdasági cégek száma 2019-ben 8 százalékkal, 2020-ban pedig 6,5 százalékkal csökkent a 2018. üzleti évhez képest. A vizsgált minta kétharmada nyereséges cég, és a koronavírus-járvány első évében sem változott ez az arány. A gazdálkodási forma szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2018. évhez képest megmaradt a kft.-k 74–76 százalékos és az rt.-k 3 százalékos aránya, azonban a betéti társaságok aránya megduplázódott, míg a szövetkezetek aránya több mint felével csökkent. A vállalati méretet tekintve az látható, hogy a vizsgált mintában bőven 80 százalék körüli a mikrovállalkozások aránya. A cégszám csökkenése ellenére a vállalati méret szerint kialakult arányok nem változtak, még 2020-ban sem. Ebből a jövedelemtermelés stabilitására lehet következtetni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.34. táblázat. A magyarországi kettős könyvvezetésű mezőgazdasági cégek számának alakulása a nyereség szintje, a gazdálkodási forma és a vállalati méret szerint 2018–2020 között
2018
2019
2020
Nyereség szintje szerint
Nyereséges
5 903
5 610
5 705
Veszteséges
2 756
2 442
2 386
Nulla eredményű
443
337
419
Összesen
9 101
8 389
8 510
Gazdálkodási forma szerint
Kft.
6 750
6309
6 485
Rt.
300
289
268
Szövetkezet
318
472
437
Bt.
1 165
1007
978
Nonprofit szervezet
67
55
52
Egyéb
501
257
290
Összesen
9 101
8389
8 510
Vállalati méret szerint
Mikrovállalkozás
7 609
6 981
7 181
Kisvállalkozás
1 181
1 102
1 027
Középvállalkozás
233
229
221
Nagyvállalat
12
13
14
Egyéb vállalkozás
66
64
67
Összesen
9 101
8 389
8 510
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkánk empirikus részében a nettó értékesítési árbevétel alapján a magyar top 500-ba tartozó három mezőgazdasági vállalat fenntartható gazdálkodását vizsgáltuk. Az e-beszámoló.hu és a céginfo.hu oldalairól letöltött kimutatásokkal, valamint a cégek honlapján olvasható információkkal is dolgoztunk. A 10.35. táblázat mutatja a három vizsgált cég helyezésének változást 2018 és 2020 között. 2020-ban mindegyik cég kedvezőbb helyezést ért el a rangsorban, mint az előző két évben. Ez a három mezőgazdasági vállalat mindhárom vizsgált évben szerepelt a top 500-as listában. A legnagyobb helyezési változást a HT érte el, amely már a top 100-as rangsor közelében található.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.35. táblázat. A vizsgált három mezőgazdasági cég helyezésének változása 2018 és 2020 között
2018
2019
2020
HT – Állattenyésztés; Növekedési kötvényprogram
90
112
109
BC – Baromfitenyésztés; Zöld kötvényprogram
161
132
115
A – Haszoneledel-gyártás, takarmányozás, premixgyártás;
Társadalmi felelősségvállalás
362
352
345
Forrás: saját szerkesztés a Heti Világgazdaság (2019. és 2021. november 18-i szám) alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügy-gazdasági nehézségek, a problémák mértéke és ezek megoldásának mint válaszoknak az időben történő megválasztása a cégek gyenge és erős jelzései által meghatározott válságszakasztól függ. Minél kevesebb gyenge jelzés tapasztalható a cég gazdálkodásában, annál távolabb van a kifejlett válság szakaszától. A látens válság szakaszában előforduló hibák vagy problémák felismerése és megfelelő kezelése ekkor már elősegíti, hogy ne keletkezzenek újabb gyenge, de legfőképpen erős jelzések. Minél több a gyenge és az erős jelzés, annál nagyobb a kifejlett válság bekövetkezésének valószínősége. Azt a vállalatot, amelynek működésében sok a gyenge és az erős jel, majd ezek száma csökkenni kezd, azután eltűnnek, felépülő, sikeres fordulatkezelésen átesett cégnek lehet tekinteni. A jelzéstipológia tehát felismerhetővé és azonosíthatóvá teszi azt a turnaround helyzetet, így azt a válságszakaszt, amelyben meg kell állítani a további hanyatlást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.36. táblázat mutatja a vizsgált minta gazdálkodásának jelzéseit/tüneteit és problémáit/okait, ezek azonosítását (dőlt betűkkel), valamint zárójelben azt, hogy melyik agrárcég esetében azonosítottuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.36. táblázat. A top 3 mezőgazdasági vállalat azonosított turnaround jelzés- és oktipológiái
A gazdálkodás erős jelzései
Felmerülés helye
Felismerés
Igazolás
Könyvelés
A cég határidőben és összegben nem tud eleget tenni folyó tartozásainak
Likviditási fokozatok
Az adósságállomány meghaladja a cég vagyonát
Adósságarány; tőkeszerkezet (BC, A)
Emelkedő vagy hirtelen megugró kamatfizetés és adósságtörlesztés
Kamatteher-ráta; adósságtörlesztési ráta (BC, A)
Egyre több az olyan vállalati eszköz, amely a hitelek és a kölcsönök fedezetbiztosítéka
A gazdálkodás gyenge jelzései
Általános vállalati terület
Alultőkésítés
Tulajdonosi arány (HT, BC)
Csekély vállalati hozamerő
Jövedelemtermelő képesség (HT, BC, A)
Termelés/kereskedés/szolgáltatás területe
Beruházás a termelés/értékesítés/szolgáltatásnyújtás növekedése nélkül
Eszközhatékonyság; árbevétel növekedési rátája (BC)
Magas fix működési költségek
Költségszint-arányok; fedezeti árbevétel (BC, A)
Az értékesítés mennyisége ingadozik, változékony
Árbevétel növekedési rátája; vevői követelések behajtási ideje (BC, A)
A szállítási határidők emelkedése a forgalom növekedése nélkül
Szállítói tartozások rendezésének ideje
Pénzügyi okok/problémák
Fizetőképességből eredő
Vevői fizetési morál romlása
Vevői követelések behajtási ideje (HT, BC, A)
A fizetőképesség, a cash-menedzselés nem kielégítő felügyelete
Likviditási fokozatok (HT)
Árbevétel-változásból eredő
Az export és a belföldi kereslet hirtelen csökkenése és/vagy változékonysága, függőség a vevői körtől
Az árbevétel növekedési rátája az IGR és SGR növekedési ráta ismeretében (BC, A)
Költségemelkedésből eredő
A termelői, a beszerzési és az eladási árak változásai
Likviditási fokozatok; szállítói tartozások rendezési ideje (HT)
Túlméretezett vagy éppen csekély készlettartás
Forgótőke; készletlekötési idő (HT, BC)
Elégtelen, csökkenő vagy alacsony mértékű belső finanszírozás
Belső növekedési ráta (BC, A)
Pontatlan a tartozások, követelések, készletlekötések és működési folyamatok összehangolása a pénzforgalom és a pénzáramlás biztonságát szolgáló eszközökkel
Készletlekötési idő; vevői követelések behajtási ideje; időtartam-mutató (HT, BC)
Forrás: saját szerkesztés Katits et al., 2022, 103 alapján, módosítva
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.36. táblázat szerint a 2018–2020 közötti időszakban azonosítottuk a látens válság erős és gyenge jelzéseit. Az erős jelzés a fizetőképesség és a hosszú távú adósság szintje, mértéke. Hangsúlyozzuk, hogy ezek figyelmeztető jelek, vagyis a 2018. évi kitűnő likviditási pozíció egy-két év alatt jelentős mértékben és kedvezőtlen irányban változhat, így a piros szín (az A vállalat esetében) már időben felhívja erre a figyelmet. A hanyatlás, a válság mélyülését jelzi, ha ugyanígy a piros színt és a kedvezőtlen irányt látjuk, csak kedvezőtlen induló pozícióban, ami esetünkben a 2018. üzleti év (BS és A vállalat esetében), ezért ez a szituáció erős jelzésként értelmezhető. Gyenge jelzéseket, vagyis sárga–narancs minősítést mindhárom vállalat esetében találunk a jövedelemtermelő képességben. A jelzések/tünetek a vállalat életszakaszára utalnak, vagyis ha egyaránt szembesülünk erős és gyenge jelzésekkel, akkor még idejében tudjuk azonosítani a látens válságot. Ahogyan egyre emelkedik a jelzések száma, a vállalat kifejlett válságba, majd akár csődhelyzetbe is kerülhet. Esetünkben az utóbbiról nincs szó, de ezek mindenképpen figyelemfelkeltő és korai jelek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.36. táblázatban a válság pénzügyi okait ismerhettük fel és azonosíthattuk. Itt az operatív menedzseléshez tartozó forgótőke-gazdálkodás területén találtunk problémákat/okokat, amelyeknek finanszírozási vonzataik vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.37. táblázat, azaz a pénzügyi TC eredménytáblája első ránézésre nagyon változatos és színes képet ad. Minél zöldebb a tábla, annál kedvezőbb a vizsgált cég vagy ágazat helyzete. Ha egyre több a sárga–narancs szín, sőt a piros szín dominál, akkor a reális válság kifejlett szakaszát tudjuk azonosítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunk az alábbi megállapításokat tette.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az AKI-MINTA esetében egyetlen negatív változással – a lekötött tőke hatékonyságának csökkenésével – szemben húsz pozitív változást észleltünk a 2020. évben (10.34. táblázat). A vizsgált három cég legtöbb kedvezőtlen minősítése éppen az alapvető gazdálkodási területen, a jövedelemtermelésben és a hatékonysági rátákkal történő értékelésben mutatkozott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adott minősítés és mellette az adott irányok zöld és piros színe egyértelmű információ arra vonatkozóan, hogy hol találhatók figyelemfelhívó jelzések, valamint hol sokasodnak a problémák. Ráadásul az árbevétel növekedési rátája és a return on típusú ráták hektikus változása olyan cégkockázatokra utal, mint az értékesítési, működési, finanszírozási és befektetési kockázatok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cégek sikerét igazolja a többségében zöld színnel jelölt, pozitív irányú változás. Az AKI-MINTA számított értékeinek alakulása nagyon kedvező, ezért érvényes a FINel-féle pénzügyi elemzési logikának való megfelelés: „Úgy legyen jövedelmező a vállalkozásunk, hogy közben fizetőképes, nem eladósodott, perspektivikus a működése, valamint hatékony eszköz- és vagyongazdálkodást folytat.” A beavatkozásra, a javításra hívják fel a figyelmet a piros színnel jelölt, negatív irányú változások, amelyeket a három vizsgált cég esetében azonosítottunk a 10.32. táblázat erős és gyenge jelzések soraiban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kedvezőtlen minősítés és/vagy a piros–sárga–narancs szín még idejében felhívja a figyelmet a gyenge pontokra a látens válság elkerülése/felmerülése érdekében, mint preventív módszer és proaktív cselekvés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.37. táblázatban kapott eredmények szerint 2018 és 2020 között jelentős változások történtek a vizsgált mintában. A kettős könyvvezetésű mezőgazdasági cégeket tartalmazó AKI-MINTA zöld színű pozitív változásai az uralkodóak, és a legtöbb – szám szerint húsz – éppen itt található, szemben a top 3 vállalat esetével. Amíg a piros színű negatív változások száma BC és A vállalatnál duplája a HT vállalatnál regisztráltaknak, addig a kiváló minősítések száma mindhárom vállalat esetében azonos: nagyon magas. A legtöbb kedvezőtlen minősítés éppen a HT cégnél mutatható ki, ami arra utal, hogy nagyon biztonságos gazdálkodást folytatnak, csupán a kapott értékek alakulása int óvatosságra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.37. táblázat. A FINel pénzügyi szakértői rendszerből vett TC-eredménytábla (részlet, 27 számított értékkel) a vizsgált vállalati mintán 2018 és 2020 között

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Forrás: saját számításon alapuló szerkesztés Katits et al., 2022, 106 alapján, módosítva
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.38. táblázat. A FINel pénzügyi szakértői rendszerből vett TC-eredménytábla (részlet) összesítő értékelése a vizsgált vállalati mintán 2018 és 2020 között

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Forrás: Katits et al., 2022, 107, módosítva
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10.38. táblázat önmagában szemlélteti a beavatkozás vagy a fordulatkezelés sikerét és szükségességét. Az AKI-MINTA egyetlen negatív változása (a lekötött tőke hatékonysága csökkent egy eleve alacsony értékszintről) és a hat változatlan minősítés – egy kivételével (eszközhatékonyság) – kedvező értéket mutat. Ez az AKI-MINTA stabil gazdálkodását és a növekedési pályán maradást igazolja, amit tovább erősít a pozitív változások száma. A három top cégben közös, hogy a jövedelemtermelő képesség javításával és a forgótőke-gazdálkodás hatékonyságának fokozásával megfelelnének a következő kritériumnak: a vállalkozás jövedelmező, fizetőképes, nem eladósodott, hatékony eszköz- és vagyongazdálkodást folytat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül is hogyan, mikor, kinek és miben segít a pénzügyi TC alkalmazása? A vállalati válság fejlődő, látens szakaszában lévő vállalati körnek mindenképpen javasoljuk az alkalmazását, mivel egyrészt itt használhatók a turnaround válságmenedzselési technikák, másrészt el szeretnénk kerülni a kifejlett válság szakaszát, vagyis a csődbejelentési kötelezettséggel nem szeretnénk nyilvánosságra hozni a válságot. Érdemes alkalmazni ezt a módszert a növekedési pályán tartás szakaszában is, prevenció céljából, mivel még idejében felismerhetjük a gyenge jelzéseket, a hanyatló tendenciákat. Így válik lehetővé az üzletmenet folytonossága a lehető legkisebb fennakadással a napi működésben, miközben megőrzi integritását a márka, amely a válságtól függően akár a média reflektorfényébe is kerülhet. Pénzügyi szempontból mérsékelheti az alapvető működési folyamatok leállását, ezáltal minimalizálja a vállalati érték lehetséges csökkenését, és lehetővé teszi a műveletek lehető leggyorsabb újraindítását. Ez a módszer (10.37. táblázat és 10.38. táblázat) és a magyar gazdaságban már tesztelt fordulatkezelési modell (6. fejezet) támogatják olyan programok kidolgozását, amelyek segítenek ellenállni a válság kezdeti hatásainak, miközben a vállalatot a fordulatkezelési folyamaton keresztül irányítják a növekedési pályára állítással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A koronavírus-járvány alatt is sikeresen működő cégek – így a vizsgált vállalati minta – elemzésével a fenntartható gazdálkodási célokat szem előtt tartva az SGR növekedési ráta hasznos alkalmazásának bemutatására törekedtünk. Amennyiben az SGR növekedési ráta értékét meghaladja az eredménykimutatásból számított árbevétel-növekedési ráta, úgy a vállalkozás nem tudja megtartani a tárgyévi mérlegben meglévő tőkeszerkezetét, miközben 100 százalékos a profitvisszatartási rátája (RPR), vagyis a saját tőke ebből a belső forrásból növekszik. Ez érvényes HT vállalat esetében, ezért növelni kellene az eszközhatékonyságát (ami a 10.37. táblázat szerint kedvezőtlenül alakul). Ezáltal képes lesz növelni az önfinanszírozásra szánt forrás nagyságát, ami belülről növeli a saját tőkét és így a tulajdonosi arányt is (10.37. táblázat). A fenntartható növekedés alakulásának kedvező paraméterei – NSR, NSR/A, fedezet/NSR, EBIT/fedezet – a ROE és így az SGR növekedési ráta befolyásoló tényezőit szemléltetik, de egyúttal igazolják is az operatív gazdálkodás vagy a folyó évi üzletmenet pénzügyi menedzselés KPI-értékeit (Key Performance Indicators) (9.2. és 9.3. fejezet). Az ingadozó értékesítési nettó árbevétel-változást több tényező okozta: piaci kereslet, termelői, beszerzési és értékesítési árváltozás, az eszközhatékonyság javítása, a működési költségek csökkentése a tevékenységek racionalizálásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fordított esetben, vagyis ha az árbevétel növekedési rátája nem éri el az SGR növekedési rátát, akkor a vizsgált mintában szereplő vállalatok maximálisan kihasználták önfinanszírozási lehetőségeiket, de nem haladják meg azt az árbevétel-növekedési ütemet, amelynél megváltozik a mérleg szerinti forrásszerkezet. Ezt látjuk az AKI-MINTA esetében. A 10.37. táblázat szerint az AKI-MINTA fenn tudja tartani az adott évi mérleg szerinti átlagos tőkeösszetételt (változatlan a tulajdonosi arány), így új tulajdonosi tőkebevonás nem történt. Maradt a hagyományos és az alternatív idegen források igénybevétele, az állami támogatási rendszer, valamint az intern saját tőkenövelés az értékesítés növekedésének finanszírozására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SGR növekedési ráta nemcsak pénzügyi tervezési paraméter, hanem a pénzügyi elemzésnél is jól használható. Megítélhetjük a vizsgált időszak üzletmenetének eredményét (működési és nettó profithányad, az eszközök árbevétel-generáló képessége), az eszközökbe fektetett tőke megtérülését (ROA), a finanszírozási cash flow alakulását (önfinanszírozás, ezáltal a visszatartott profit mértéke, a saját tőke emelkedett vagy csökkent az össztőkén belül).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügyi TC-módszerrel végzett vizsgálatunk (10.37. táblázat) a forgótőke-gazdálkodás hatékonyságának fokozására hívja fel a figyelmet – ez az egyik megoldandó probléma. Pénzügyi szempontból az üzleti siker és a hosszú élettartam kulcsa a profit, a befektetési kapacitás és a likviditás gondosan összehangolt egyensúlyán belül keresendő. A forgótőke-gazdálkodás optimalizálása hatalmas nyereséget eredményezhet a tőke felszabadítása, az üzleti folyamatok egyszerűsítése és a drága külső finanszírozás iránti igény megszüntetése terén. A likvid forgótőke lehetővé teszi a rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek teljesítését, amikor azok esedékesek, valamint lehetővé teszi a növekedési lehetőségek megragadását, amikor azok felmerülnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzforgalom olyan külső tényezőktől függ, mint például a fennálló hitelezők vagy a makrokörnyezeti tényezők, amelyek a bizonytalan politikai vagy gazdasági környezetben folytatott kereskedés kockázatát jelentik. Ezek pusztító hatással lehetnek a forgalomra és a jövedelmezőségre. Ha tudatában vagyunk ezeknek a potenciális buktatóknak, akkor csökkenthetők a kapcsolódó kockázatok, mielőtt azok érintenék a vállalatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A TC-módszer segíti a korai előrejelző eszközök kiépítését a vállalkozások részére a pénzügyi (likviditási, eladósodási, csőd-) kockázatok (mint erős jelzések) felismeréséhez (10.37. táblázat és 10.38. táblázat), az indokolatlan üzleti kockázatok (mint gyenge jelzések a 10.36. táblázat szerint) elkerüléséhez és a pénzügyi nehézségek (mint okok/problémák) megfelelő kezeléséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált vállalati mintában találtunk gyenge jeleket a jövedelemtermelő képességben, az eszközgazdálkodás hatékonyságában, erős jelzéseket a fizetőképesség és az adósságarány alakulásában és problémákat/okokat a forgótőke-gazdálkodásban, ezért javasoljuk a kimondottan a mezőgazdasági szektorra és az életszakaszokhoz igazított pénzügyi kontrollingra épülő korai figyelmeztető rendszer használatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezetők számára elengedhetetlen, hogy képesek legyenek felismerni a cég vagy projekt életszakaszát, illetve az abban felmerülő turnaround helyzetet az erős és gyenge jelzésekből mint tünetekből, amelyek alapja – ebben a munkában – a FINel pénzügyi szakértői rendszer elemző és diagnóziskészítő modulja. Az okok mint problémák feltárásával a vezetők képesek döntést hozni a megfelelő fordulatkezelési technika kiválasztásáról. Ezeknek a fordulatkezelési vagy átstrukturálási stratégiáknak megfelelőnek kell lenniük a vállalat életciklusának adott szakaszában, és hatékonynak kell lenniük ahhoz, hogy megszabadítsák a vállalatot a szorongástól, a veszélytől és a kimerüléstől. A döntéshozók számára fennáll annak veszélye, hogy a bajba jutott cégek vezetői helytelen és az adott életciklusnak ellentmondó szerkezetátalakítási döntéseket hoznak, amelyek károsak lehetnek mind a makro-, mind a mikrogazdaság pénzügyi stabilitására nézve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életciklus pénzügyek mint szakterület és kutatási irány önálló területe a turnaround pénzügyek, amely napjainkban minden eddiginél aktuálisabb – részben a járványhelyzet, részben a mezőgazdasági szektor növekedési pályára állítása miatt. A vállalati turnaround pénzügyek alapjának tekintjük a pénzügyi jelzés- és okfeltáró kutatást mint a diagnózisfelállítás és a problémafeltárás módszertanát. Így a vállalati vezetők és a válságmenedzserek is felismerhetik és azonosíthatják a vállalati válságtípust (de más életszakaszokat is). Meg tudják fogalmazni azokat az elvi és gyakorlati feltételeket, amelyek ismeretében a vállalati turnaround helyzetet még időben felismerhetik, és azonosíthatják mint csődhelyzetet. Meg tudják állapítani, hogy melyik vállalati válságmenedzselési típust és módszert célszerű alkalmazni. Ezekhez hatékony eszköz a pénzügyi TC, amely hosszú kutatómunka eredményeként született meg (5. fejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezetőknek még idejében fel kell készülniük a kritikus túlélési időszakra, és/vagy menedzselniük kell azt – ehhez hatékony eszköz a TC. Mindez szükségessé teszi a proaktív és preventív turnaround menedzselési szemlélet beépülését a vezetői munkába, annak ismeretét és alkalmazását, de akár professzionális szakemberek képzését is. A menedzselési eszközök – a jelzés- és okfeltáró kutatás, a cégkockázatok feltárása és azonosítása, az életszakaszokhoz igazított kontrollingrendszerek, a TC és a korai figyelmeztető rendszerek (7. fejezet) – léteznek. Funkcióvá válásuk hatékonysága a vezetők, a kutatók és az oktatók tapasztalatán, tudásán, kreativitásán is múlik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zöld és fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásához új pénzügyi módszertanra van szükség, amely meghaladja hagyományos pénzügyeket és a hagyományos viselkedésmódokkal kapcsolatos elképzeléseket a fenntartható vállalati finanszírozás és értékkör (9.5. fejezet) tudatos alkalmazásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunk igazolta a fenntartható gazdálkodás és az SGR növekedési ráta elméleti felfogásmódja mellett az üzleti gyakorlatban történő alkalmazásuk lehetőségeit is. Indokoltuk a vállalati életciklusokhoz igazított fenntartható pénzügyek kidolgozásának szükségességét mint a holisztikus szemléletben történő fenntartható vállalati menedzselés alapját, amely egyben nemzetgazdasági érdek is. A globális fenntarthatósági célokkal összhangban a felsorolt példák is bizonyítják a fenntartható gazdasági növekedésre, a vállalati jövedelmezőségre és finanszírozásra vonatkozó elvárások közötti összhangot és komplexitást. Ezt az ismeretet nem nélkülözhetjük a vállalkozások pénzügyi tervezés–elemzés–ellenőrzés fázisaiban sem. Az itt közölt levezetések és összefüggések megteremtik a közvetlen interakciót a fázisok között, ezért könnyen beépíthetők a meglévő üzleti és pénzügyi modulokba. Mindez működhet egy automatizált döntéstámogató rendszerként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügyi benchmarkon (AKI-MINTA) alapuló vizsgálat felhívta a figyelmet a válságálló agráriumban működő vállalatok pénzügy-gazdasági jelzéseire és okaira a növekedési pályán tartás idején is, a változ(tat)ás- és fordulatkezelés technikáinak alkalmazására a szervezeti rugalmasság és dinamika megtartása érdekében. Emellett a fenntarthatósági elvek beépítésének pénzügy-gazdasági lehetőségeit és mozgatórugóit is vizsgáltuk a magyar AKI-MINTA vállalatainál és a fenntarthatósági elveket megvalósító top 3 mezőgazdasági vállalat esetében a 2018 és 2020 közötti időszakban. Bemutattuk, hogyan lehet felismerni és igazolni a vállalati fordulatkezelés szükségességét, és hogy hogyan segít a TC-módszer.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati agrárpénzügyek tartalmi kialakításában növekszik a szakértői módszerek jelentősége. A klímaválság és a megújuló energiaforrások igénye miatt a cégek döntései által befolyásolt vállalati, projekt-, de legfőképpen pénzügyi kockázat menedzseléséhez a TC-módszer alkalmazása hasznos eszköz akár látens válság, akár kifejlett válság, akár növekedési pályán tartás idején a preventív menedzselés keretében. Az alulteljesítő üzlet nem egyenlő az alapvetően rossz üzlettel. Életciklusaik során a legtöbb vállalat teljesítménye csökkenő időszakokon megy keresztül, és különféle kihívásokkal kell szembenézniük jövőbeli életképességüket illetően. Ezek a fenyegetések eredhetnek a vállalaton belülről vagy a külső környezetből, és mind képesek vészhelyzetbe sodorni egy nyereséges vállalkozást. Legyen szó a piac egészének visszaeséséről vagy a szervezetre jellemző problémákról, a cselekvésnek gyorsnak és határozottnak kell lennie, és ez időnként szakértői beavatkozást igényel a likviditási hiányok megfékezése, a portfóliók megőrzése, az értékerózió lehetőség szerinti minimalizálása érdekében. Ehhez is segítséget nyújt a pénzügyi TC-módszer (5. fejezet) és a négyszakaszos fordulatkezelési modell (6. fejezet).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave