II.1. A divat nyelvébe rejtett politikai diskurzusról az 1850-es és 1860-as évek fordulóján
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p1)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p1)
A nemzeti egységről, annak megmaradásáról és helyzetéről folytatott társadalmi diskurzus a 19. századi Magyarországon nem korlátozódott az írott és beszélt nyelv médiumára. 1854-ben megszűnt a szabadságharc leverése után hirdetett statárium, és az 1850-es évek végére a politikai szigor enyhülni látszott.1 Az 1852-es sajtórendtartás a kiegyezésig életben volt. Ennek értelmében a sajtó ellenőrzését rendőrségi hatóságok feladatkörébe sorolták, minden sajtótermék indítását engedélyhez, a politikai tartalmúakét kaucióhoz kötötték, magas bírságokat és illetékeket szabhattak ki.2 A nyomtatott sajtótermékek terjesztését előzetes cenzúra helyett utólagos rendőrségi engedélyhez kötötték,3 amely ellenőrzés megengedőbbnek, vagy legalábbis kijátszhatónak tűnhetett. A kísértésbe eső szerkesztők és laptulajdonosok azonban továbbra is komoly retorziókra számíthattak: így például 1862-ben a Nővilág tulajdonosát, Heckenast Gusztávot pénzbírságra, szerkesztőjét, Vajda Jánost pedig nyolcnapi fogságra ítélték, miután az egyik lapszámban problémás cikk jelent meg, és ők elmulasztották a kötelespéldányok beszolgáltatását.4
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p2 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p2)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p2)
Az 1849 után apránként újjászerveződő sajtóirodalomban a megszüntetett politikai lapok hagyta űr teret adott a frissen induló – és a hatósági engedélyeket megszerző – divat- és családi lapoknak. A felszínen politikamentes női magazinok azonban a felszín alatt nem voltak semlegesek. A nemzetről szóló diskurzusnak nemcsak a nyelve változott meg – az utólagos ellenőrzés okozta öncenzúra miatt –, de a résztvevői is. A korszakban nagy számban jelentek meg női szerzők a publicisztikában.5 A női célközönségnek szóló lapok egyik legfontosabb és legolvasottabb rovata a divattudósítás volt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p3 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p3)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p3)
Az írott divat nyelvében rejlő lehetőségeket egyes divattudósítók burkolt üzenetek közlésére tudták felhasználni anélkül, hogy a szerkesztőknek komolyabb kockázatot kellett volna vállalniuk a sajtóellenőrzésen. Az öltözet ugyanis jelrendszert alkot, melynek darabjai bírhatnak többletjelentéssel, vagy betölthetnek jelentésétől már megfosztott díszítő funkciót. Rámutatnak a viselő szociokulturális környezetére, kifejeznek csoporthoz tartozást és ezen keresztül akár ideológiai állásfoglalást is. A divat jelrendszertét Roland Barthes az elsők közt teoretizálta, a divatnyelv elméletét a saussure-i nyelvelmélet mintájára építette fel. A fölöttes kategória (langage) az öltözködés (vêtement) maga, melyben a langue helyét a viselet (costume) fogalma foglalja el. Ez az az egyéntől független társadalmi intézmény, mely – a nyelvhez hasonlóan – készlete a rendelkezésre álló elemeknek, melyekből az egyén válogathat. Ez a készlet a rendszerben a parole helyét elfoglaló tulajdonképpeni öltözetben (babillement) realizálódik. Megfordítva a relációt, egy meghatározható társadalmi csoport egyes tagjai körében elterjedő öltözet normává, ezzel együtt viseletté válhat.6 Barthes megállapítja, hogy a női divat nagyobb arányban terjed a viselet felől az öltözet felé; vagyis inkább jellemző rá egy fentről diktált, mesterségesen létrehozott változás, mint az alulról organikusan szerveződő, valamilyen szempontból előnyös formákat elterjesztő mechanizmus, melyben az öltözeti tények gyakoriságuk által hatnak ki a viseletre.7
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p4 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p4)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p4)
A különböző viseletek gyors és széles körű terjesztésében is kulcsszerepet játszott a divatlapok megjelenése és elterjedése. Így tehát a hetilapban közölt divatkép és annak leírása viseleti tény, mely az olvasók öltözetét hivatott befolyásolni. A divattudósítás kérdése összetettebb, itt ugyanis divatot szabályozó szándékkal a tudósító nem csupán aktuális trendeket, hanem más emberek által viselt öltözeteket is leír megfelelő kontextusba helyezve. Ezek a leírások általában azt a benyomást keltik, hogy a tudósító valódi személyek valódi megjelenését ábrázolja úgy, ahogyan a saját szemével látta. A szerkesztőknek a más sajtóterméktől vásárolt vagy saját lapjuk részére megrendelt metszett divatképeket teljesen lehetetlen lett volna tökéletes összhangba hozniuk a divattudósító valós vagy fiktív vizuális élményeivel, ennélfogva a divattudósítás öltözetleírásai jóval bőbeszédűbbek és érzékletesebbek a divatkép szikár szövegezésénél. Mégis: az öltözeteknek továbbra is csak az illúzióját kapja az olvasó; a közölt divatképből, annak leírásából, a mellékelt szabásmintából és a divattudósításból együttesen sokkal inkább viseleti tények rajzolódnak ki. (Kivételekre természetesen akad példa.) A valós személyek által viselt tényleges ruhákról vagy egyedi öltözetekről a korabeli sajtó alapján nem kaphatunk megbízható képet, és ezt az 1859–1860-as divat magyaros fordulatával kapcsolatban is figyelembe kell venni. A divatlapok széles körű olvasottsága okán és a lapokban leírt divat tökéletes szinkronitásánál fogva Barthes az írott divatot akkor is a tömegkultúra részének tekinti, ha az nincs bizonyítható hatással a valóságos ruházat technikai megvalósulására.8 Barthes saját jelenét, vagyis az 1960-as évek francia társadalmát vette alapul, de a nagy idő- és térbeli különbség ellenére ez a megállapítás az 1850-es, 1860-as évek fordulójának magyar közönségére nézve is helytálló. Értekezésem e fejezete nem válaszol arra a kérdésre, hogy pontosan mit hordtak az emberek a korszakban, pusztán azt vizsgálom, hogy bizonyos sajtótermékek milyen normát közvetítettek, és az milyen társadalmi jelenségekkel hozható összefüggésbe.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p5 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p5)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p5)
Barthes felosztásában az öltözet nyelve jelentéseit tekintve szegényesebb: társadalmi kontextus nélkül pusztán egy egyén ruházatáról jóval kevesebb jelentés olvasható le, mint a viseletről, melynek kontextusába az aktuális ruhadarab tartozik. A viselet jelentésmezője gazdag, s habár „intellektuális, jelölő viszonyt hoz létre a viselője és az őt magába foglaló szélesebb csoport között”,9 mégsem feltételezhetünk egyenes megfeleltetést a viselet (jelentő) és a kor, ország, társadalmi kontextus (jelentett) között, mert a divat önálló rendszer, „mely képes a maga sajátos változási ritmusának megteremtésére”.10 Az alakulásába azonban be lehet avatkozni, és ideig-óráig feltölthető bizonyos ideológiai tartalmakkal. Az öltözködés formanyelve ugyanis politikai állásfoglalást tesz lehetővé a társaságban való megjelenéskor egyetlen szó kimondása nélkül. Lukács Anikó Nemzeti divat Pesten a 19. században című könyvében így fogalmaz:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p7 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p7)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p7)
A kortársak számára a magyar nemzeti öltözet – a nyelvvel, a nemzet erkölcseivel és szokásaival együtt – a magyar nemzeti jelleg kifejezésének eszköze, a nemzetet reprezentáló jel, egyúttal a nemzet megőrzésének egyik biztosítéka, egyesek szemében egyik kritériuma volt.11
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Kerpics Judit (2025): Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640958 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p9 (2025. 12. 05.)
Chicago
Kerpics Judit. 2025. Jósika Júlia irodalmi munkássága. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p9)
APA
Kerpics J. (2025). Jósika Júlia irodalmi munkássága. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640958. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1272jjim__10/#m1272jjim_8_p9)
Az 1857-ben indult Nővilág divatszakembere az első számtól kezdve Jósika Júlia volt. Tudósításai elsősorban a párizsi divatról, illetve annak belga vagy angol adaptációjáról szóltak, és egészen 1860-ig nagy népszerűségnek örvendtek. 1860-ban a rovatot a pesti magyar nemzeti divatot propagáló Bajza Lenke vette át tőle. Az átmenet nem volt minden előzmény nélküli, és Jósika Júlia sem hagyta ott a lapot egyik napról a másikra, így lehetőségem van összevetni az egymással versengő nyugati és nemzeti divat különböző narratíváit az említett évfolyamban.
1 Buzinkay, A magyar sajtó és újságírás története… 144.
2 Deák Ágnes–Tamás Ágnes, Sziszifuszok küzdelme. Kormányzat és sajtópolitika Magyarországon 1860–1875 (Pécs, Kronosz, 2021) 37–39.
3 Buzinkay Géza, Magyar hírlaptörténet 1848–1918 (Budapest, Corvina, 2008) 31.
4 D. Szemző Piroska, „A Nővilág megszűnési körülményei”, Magyar Könyvszemle 95. 2. sz. (1979) 134.
5 A nők értelmiségi pályán való térhódítását lehetővé tevő történelmi és társadalmi tényezők ismertetése nem tárgya jelen dolgozatomnak.
6 Roland Barthes, Az öltözködés története és szociológiája (ford. Klaniczay Gábor), Klaniczay Gábor–S. Nagy Katalin (szerk.) Divatszociológia, Membrán 8. (Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1982) 111–112.
7 Uo. 113.
8 Roland Barthes, A divat mint rendszer. Mihancsik Zsófia (ford.) (Budapest, Helikon 1999) 15–16.
9 Barthes, Az öltözködés története… 113.
10 Uo. 109.
11 Lukács Anikó, Nemzeti Divat Pesten a 19. században (Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 2017) 9.