II.1.3. Bajza Lenke és a magyar viselet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyílt sajtóvitává sohasem fajuló publicisztikai vetélkedés másik főszereplője, a fiatal és ambiciózus Bajza Lenke 1858-ban csatlakozott a Nővilág szerkesztőségéhez.1 Ahogyan Jósika Júliának, úgy neki is komoly lépéselőnyt jelentett a családja az irodalmi életben való érvényesüléshez. Bajza József lányaként átlagon felüli műveltségre tett szert, korán lépett írói pályára, és később a 19. század második felének egyik legnépszerűbb és kétségtelenül a legtöbb könyvet kiadó írónőjévé nőtte ki magát – ha művészi szempontból nem is tartozott a konszenzusosan tehetségesebbnek ítélt szerzők közé.2 Karrierének gyors felívelésében rendkívüli írói termékenysége mellett fontos szerepet játszott Heckenast Gusztávval kötött házassága, akinek a gondozásában első kötete is megjelent Beszélyek címmel 1858-ban.3 Itt fontos ismét megjegyezni, hogy Heckenast, a Nővilág tulajdonosa, egyben a Jósika házaspár kiadója is volt; egyéb tényezők mellett tehát ez is közrejátszhatott abban, hogy a két szerző és szövegeik versengése végig a felszín alatt húzódott, és egyikük sem vállalt nyílt konfrontációt. A Nővilág biztos talajt és nagy publicitást biztosított az induló szerzőnek, akinek a neve csak később, az írói munkáját szintén odaadóan támogató Beniczky Ferenccel kötött második házasságát követően vált országosan ismertté.4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bajza Lenke első megjelenése a Nővilágban az írónő első könyvének kiadásához kapcsolódik. Vajda János lelkes beharangozót írt Beszélyek című novelláskötetéről – ezenkívül a lap további hirdetésekkel is igyekezett reklámozni az érkező kiadványt.5 Az ismertető kisebb részben szól Bajza Lenke szövegeiről, Vajda inkább a Gyulai Pál által kirobbantott nőíró-vitában való állásfoglalásra használja fel az alkalmat. A novelláknak elsősorban az erkölcsi értékét dicséri, és megengedő kritikával illeti az eredetiség hiányát és a nyelvi megformáltság csorbáit – különös tekintettel arra, hogy első kötetes, nagyon fiatal szerzőről van szó.6 Ezt követően Bajza Lenke a Nővilág állandó munkatársa lett. Beszélyeket, később útleírásokat közölt nyugat-európai körútjáról, 1860-tól pedig a divattudósítás rovatot is ő jegyezte. D. Szemző Piroska tanulmányából kitűnik, hogy pozícióját 1859 nyarán erősítette meg, amikor Vajda betegsége és vidéki gyógykezelése idejére átvette a Nővilág szerkesztését.7 Ez minden bizonnyal csak rövid ideig tartó, átmeneti megoldás volt, mert nevét nem tüntették fel a szerkesztő Vajda neve mellett, és az aktuális előfizetési felhívásokban sem szerepelt. Annál nagyobb hírverés kísérte a rákövetkező évben a divatrovat – és ezáltal a Nővilág arculatának – átalakulását a magyar viselet robbanásszerű elterjedésével és Bajza Lenke divattudósításainak megjelenésével.
 
1 Török Zsuzsa, „Legtermékenyebb összes női iróink között”, Irodalomtörténet 46. (96.) 4. sz. (2015) 378.
2 Fábri, „A szép tiltott táj felé…” 133.
3 Török, „Legtermékenyebb...” 378–379.
4 Török, „Legtermékenyebb…” 381–382.
5 Uo. 380.
6 Vajda János, „Könyvismertetés. Bajza Lenke beszélyei – Két kötet. – »Az eskü«, »A különcz«”, Nővilág 2. 26. sz. (1858. június 27.) 408–411.
7 „Hogy a lapot szerkeszteni akarja, az kiviláglik abból, hogy 1859. július 24-től átveszi annak szerkesztését. A lap Galambpostájából megtudják az olvasók, hogy Vajda beteg és vidéken gyógykezelik; vagyis a látszat szerint Vajda betegsége miatt vette át Heckenastné a Nővilág szerkesztését.” D. Szemző, „A Nővilág megszűnési...” 129.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave