III.4.5. Világba vezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pályavezető alcíme (Jó tanácsok világba lépő fiatal leányok számára) kiemeli a Világba vezetés című fejezetet a többi közül, mely egyúttal remek példa a kompilált fejezetekre. A folyóiratban megjelent első változathoz képest ez az egyik legjobban átgyúrt szöveg a könyvben, mégis felfedezhetők benne az eredeti sajtóközlések nyomai. Jósika Júlia Levél unokahugomhoz1 és a Levél öcsémhez2 című, a Nővilágban megjelent rendhagyó életvezetési tanácsadó cikkeit a Pályavezetőbe szánt fejezetben tartalmilag újrarendezte, összefésülte, nyelvileg átformálta és további kiegészítéseket toldott be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A félreértés elkerülése végett sietek leszögezni, hogy szó sincs arról, hogy a hetilapban lányokat és fiúkat külön megszólító fiktív leveleket közölt volna. A Levél öcsémhez – a mai olvasó számára megtévesztő címe ellenére – megszólítottja, feltételezett olvasója szintúgy egy fiatal lány. Erről már a második-harmadik bekezdés bizonyosságot szolgáltat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt hallom, hogy jól mulatsz, tánczosok dolgában fogyatkozásod nincsen, s hogy sürög forog körületted néhány fiatal ember.
Mindez természetes. Tizenhét éves korában minden hölgy ha nem is szép, az ifjuság bájával bir, […]3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a régies ’öcsémasszony’ kifejezéssel idősebb nő szólíthat meg fiatalabb nőt, s habár az ’asszony’ utótag jelen esetben hiányzik, több mint valószínű, hogy ennek a formulának a részleges alkalmazásáról van szó. A Nővilág cikkeit nem ritkán színesítették fiktív levelek, ezek többnyire a jelen példákhoz hasonlóan életvezetési tanácsokkal szolgáltak. A kis kerettörténet, a levélíró és a megszólított közti könnyen behelyettesíthető kapcsolat és a hús-vér emberek közti hétköznapi kommunikáció illúziója népszerűvé tette ezeket a zsurnalisztikákat. Vas Gereben a Nővilág első évfolyamában indította az Egy feleséges embernek levelei című sorozatát, melynek megszólítottja szintén egy nőrokon („Kedves asszonynéném!”),4 tárgya pedig a családi és társasági életnek, különösképpen a nők viselkedésének megfigyelése férfiszemmel. Humorosan, kedveskedő-csipkelődő hangnemben mutat be különböző bírált és elfogadott viselkedésformát. Az első levél például rögtön a gyermeknevelés buktatóit karikírozza – humorosan távolságtartó, főleg utcai élmények alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jósika Júlia divattudósításaiban az első számtól kezdve alkalmazta a levélformát („Kedves barátném!”), azonban ezekben a szövegekben nem fektetett hangsúlyt a beszélő és a megszólított közti viszony tisztázására, nincs kerettörténet, épp csak apró kiszólások jelzik, hogy a brüsszeli levélíró tisztában van az olvasó magyarországi helyzetével – ami a divatot illeti. Már ennyi is elég a bizalmas „nők-egymás-közt” beszédmód felépítéséhez. A forradalmi, acélvázas abroncsszoknya megjelenéséről például így nyilatkozik:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Te is követni fogod e divatot, édesem, bár igen alkalmatlan; mert egyes személy nem állhat ellen a divat hatalmas árfolyamának; de kérlek, legalább ne viseld az oly igen disztelen halhéjjas, acélrugonyos, és kötélszoknyákat; hanem maradj a crinoline5 és keményitett szoknyák mellett, melyek még a legtürhetőbbek.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Életvezetési tanácsadó cikkeiben azonban a Levél unokahugomhoz és Levél öcsémhez kivételével nem használja a levélformát. A Levél unokahugomhoz egy pár szóban összefoglalt megindító családi körképpel nyit:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kedvesem! Azt irod nekem, hogy édes atyád elhatározta, mikép e farsang folyamában a világba bevezetend téged; s mivel, fájdalom, édes anyád évek óta a sírban nyugszik, s régi nevelőnéd sincs többé melleted, engedd, hogy legalább jó tanácscsal segítsek olykor rajtad, mivel a sors nem akarja, hogy magam őrködjek fölötted, e fontos pillanatokban.7
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az anyai támasz nélkül maradt serdülő lány képe erős érzelmi reakciókra apellál; eltereli a figyelmet a cikk voltaképpeni nevelő céljáról; a társasági életbe belépő lány számára kiszabott társadalmi normákat az elmaradt anyai tanítás pótlásaként prezentálja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pályavezetőbe beillesztve mind a levélformát, mind a bensőséges, rokoni hangnemet elvetette, a szövegeket így a tanácsadó könyv többi fejezetéhez illeszkedve formálta át. A szöveg mozaikszerűen áll össze „újrahasznosított” és új részletekből. A forrásszövegek és a kötetben közölt fejezet koncepciója egységes: a fiatal lány feladata a társasági és a családi élet közti megfelelő arányok bölcs kialakítása. A két fiktív levélben olvasható személyes tanácsok a kötetben általános igazságokká növik ki magukat. A házi kötelességekre vonatkozó tanács a Levél unokahugomhoz című cikkben így szól: „[…]végy erőt magadon; térj vissza, ha olykor nehezen is, a csendes házikörbe, mely valódi honod, azon büvös fénykörből, melyben estéidet töltöd, de mely mindig csak csemege maradjon az élet lakomája után[…]”.8 A Pályavezető egy lépést hátrálva általánosít, egyben kitágítja a megszólítottak körét: „A ház a hölgynek valódi hona, a világba csak kirándulásokat teszünk néha néha, melyek olykor sok élvezetet nyujtanak, de melyekből mindig örömest, s ujitott élvezettel térünk vissza csendes tűzhelyünkhöz.”9 10

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világba vezetés nem más, mint a serdülő lányok első nyilvános társasági megjelenése többnyire – de nem szükségszerűen – táncmulatságon vagy estélyen. Ez az a pont, amikortól kezdve a felnőtt társasághoz tartozik, és rendszeresen összejövetelekre, mulatságokra járhat. Az ifjúság esetében az elsődleges cél a fiatalok szülők és idősebb rokonok által felügyelt, társadalmilag jóváhagyott ismerkedése, az eredmény pedig a házasság – vagy több magányos szezont követően a vénlánystátusz. Persze a házassággal nem szükségszerűen ért véget a társasági élet élvezete, de lezárult az a sorsfordító szakasz, amikor a fiatal lány jó híre a legtöbb csorbát szenvedhette. Szó sincs arról, hogy Jósika Júlia tanácsadása betarthatatlanul szigorú követelményeket támasztana, a hangsúlyt az életszerűségre helyezi. Így fogalmaz a Levél unokahugomhoz című cikkben:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ne tarts attól kedves gyermekem, hogy unalmas leczkézésekkel töltendem be e lapokat! hogy igyekezni fogok – miként idősebb nőrokonok ezt nem ritkán teszik – téged elijeszteni a világtól, s annak hibáit, gyöngeségeit s veszedelmeit nagy, olykor nagyító szavakkal festeni. Koránsem! Körülményeid, ugymint édes atyád akaratánál fogva, helyed a nagy világ közepette van […].
Éveken át éltem s mozogtam a nagyvilágban, mely akkor – azt mondják legalább – vígabb s igézőbb volt mint most; hol annyi gond, annyi titkos bú és aggodalom vegyül a tánczzene büvös hangjai közé; mindamellett nem érzem, hogy ezáltal megromlott volna kedélyem, vagy hogy azért nem tudnám egész mértékben fölfogni, érezni s becsülni a csendes házi s családi élet egyszerü örömeit, s magasztos áldását.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közel ugyanez az üzenet a kötetbe már ebben a megfogalmazásban került be:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem is tartozunk mi azon baljóslatu baglyokhoz, kik mind ebben csupa károst látnak, az ifjuság örömeit kárhoztatják, mindenben csak a rosz oldalt szokták fölfedezni, s a világról s annak örömeiről azt látszanak hinni, hogy ez valóságos gehenna, mely kész elnyelni mindenkit, ha csak közeliteni is mer hozzá.
Korántsem! éltünk és élünk a világban, s erősithetjük, hogy az, és annak emberei egy cseppet sem roszabbak a nem világi körök, és a világba nem járóknál […]12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem kell sokat keresgélnie annak, aki képet akar kapni a „baljóslatú baglyok” „unalmas leczkézéseiről” is. A Nővilágra jellemző pluralitásnak köszönhetően ugyanabban a számban, melyben a Levél unokahugomhoz olvasható – a farsangi báli szezonra tekintettel –, a névtelen szerző által jegyzett Életiskola rovat is a fiatal lányok világba vezetésével foglalkozik, de itt jóval sötétebb képet kapunk a nagyvilági társaság mulatságairól:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A leány azon legyen, hogy a házi kört örömei templomává varázsolja.
A világélet minden nagyszerüt, s jobb erkölcsöket leszaggat az emberről; valamint hogy a vihar is épen a legszebb helyeket mossa le a szobrok és sírkövekről.
A férfiúnak, bármi felületes legyen is, mégis van valami komolyabb foglalkozása, mely őt igénybe veszi. De a csupán csak társaságokban élő nőnél ezt nem találjuk. Kizárólag és mindig csak a hiúság és önzés legcsekélyebb érdekeinek hódolva, ilyetén női jellem végre oly erkölcsi nyomorba jut, – hogy csak szánalommal fordulhatunk el tőle.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térbeli közelség révén a Nővilágban közölt szövegek kommunikálnak egymással és – az újság aktualitásánál fogva – a női hetilapból kimaradt eseményekkel is. Nemcsak a farsangi báli szezon időszerűsége ad kontextust a cikkeknek, hanem a Lélekerő című cikk kapcsán már említett háború is. Erre csupán egy félmondattal utal Jósika Júlia, amikor saját ifjúságának világi mulatságait az 1860. februári jelennel összeveti („[a nagyvilág] vígabb s igézőbb volt mint most; hol annyi gond, annyi titkos bú és aggodalom vegyül a tánczzene büvös hangjai közé […]”). Ez az utalás az 1863-as Pályavezetőből érthető módon már kimaradt, és a beszélő saját múltbéli és jelenlegi tapasztalatai más fénytörésbe kerültek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Levél öcsémhez elsősorban különböző társasági viselkedésminták alkalmazásával foglalkozik a minél tökéletesebb beilleszkedés érdekében. Ennek egyik fontos eleme az idősebbek tisztelete, pártfogásuk elnyerése:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindenesetre, akár szépségnek tesznek téged, akár nem, – mert ez csupán izlés, olykor csak a szeszély dolga – igyekezzél főleg az idősebb nőket megnyerni; mi igen könnyen sikerülend, ha mindig udvarias és előző vagy irányukban.14
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A levélszöveg hangsúlyosan egy idősebb nő hangján szólal meg, és már az első soraiban finoman leckézteti a fiktív lányrokont („Bár nem vettem tőled választ, még is irok ismét; talán kifogytál az időből, most midőn annyi uj foglalatosságaid s mulatságaid vannak […]”),15 így kétszeresen is közvetíti a saját életkori csoportja iránti tekintélytisztelet fontosságát. A Pályavezető beszélőjéről is tudható, hogy idősebb, a világ dolgaiban tapasztaltabb nő, de a távolságtartó megfogalmazásban elmosódik a beszélő személye:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első gondja legyen a világba lépő leánynak, az idősb hölgyek pártfogását megnyerni, és magaviselete ezekkel legyen mindig a legudvariasabb s legelőzőbb.16
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Világba vezetés fejezet számos olyan bekezdést, kiegészítést is tartalmaz, amelyek az előzményszövegekben még nem olvashatók, tehát nem tisztán kompiláció. A változtatások jelentős része a könyv hangnemének szükségszerű egységesítéséből eredt.
 
1 Jósika Júlia, „Levél unokahugomhoz”, Nővilág 4. 6. sz. (1860. február 5.) 85–86.
2 Jósika Júlia, „Levél öcsémhez”, Nővilág 4. 10. sz. (1860. március 4.) 153–154.
3 Jósika, „Levél öcsémhez…” 153.
4 Vas Gereben, „Egy feleséges embernek levelei”, Nővilág 1. 26. sz. (1857. július 5.) 404–407.
5 A ’crinoline’ eredetileg lószőrrel merevített szövetből készült alsószoknyát jelentett, mely az 1856-ban feltalált acélvázas krinolin érkezésével háttérbe szorult ugyan, de még sokáig használatban maradt..
6 Jósika Júlia, „Eredeti divattudósítás”, Nővilág 1. 2. sz. (1857. január 18.) 26–28.
7 Jósika, „Levél unokahugomhoz…”
8 Jósika, „Levél unokahugomhoz …” (kiemelés tőlem)
9 Jósika, Pályavezető… 30. (kiemelés tőlem)
10 Érdekesség, hogy K. Beniczky Irma átdolgozásában egy ehhez nagyon hasonló passzus a Jégen című fejezetbe került be a következőképpen: „[…] mielőtt a farsangi élvezetek csábos színekben csillogó varázskörét elhagyjuk, hogy a fényes tánctermekből ismét visszatérjünk a szerény családi lakba, mely a nő igazi otthona, még egy élvezetről, vagy hogy a most uralkodó divat szerinti kifejezéssel éljünk: sportról kell szólanunk […]” Jósika–Kuliffay Beniczky, Pályavezető… 363. (kiemelés az eredetiben)
11 Jósika, Pályavezető… 30.
12 Uo. 29.
13 [Név nélkül], „Életiskola”, Nővilág 4. 6. sz. (1860. február 5.) 90.
14 Jósika, „Levél öcsémhez…”
15 Uo.
16 Jósika, Pályavezető… 36.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave