IV.3.3. Vidéki idill

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Második könyv – a koldus fiú részben ábrázolt környezet kontrasztban áll a téli éjszakában játszódó gótikus szállal: kint a pusztán, perzselő júliusi napsütésben, poros úton döcög egy szekér egy kövér, vidéki ügyvéddel. Az Első könyvvel ellentétben pontos helyszínmegjelölés is szerepel: az Aszód és Kiskartal közti rossz állapotú szekérút. A hely referencialitását nem lehet figyelmen kívül hagyni: Jósika Júlia Aszódon született és nőtt fel. (Érdekesség, hogy Kiskartalon a család másik ágából származó Podmaniczky Géza a regény keletkezése után pár évvel, 1868-ban épített újabb kastélyt.1 Ugyanő 1891-ben megvásárolta az addigra elhagyatott aszódi Podmaniczky-kastélyt is, és leánynevelő intézetet rendezett be benne.2) A helyszínválasztás nem tekinthető önreflektív gesztusnak, pusztán arról van szó, hogy a szerző egy általa jól ismert vidékre helyezte utolsó regényének egyik történetszálát. De nemcsak a tér, hanem az idő is kapcsolható Jósika Júlia saját lánykori emlékeihez, hiszen egy újabb metaleptikus kiszólással az 1830-as évekbe helyezte ezt a szálat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kérjük tisztelt olvasóinkat, ne felejtsék hogy körül-belül harmincz év előtt történt, a mit itt elbeszélünk; mert ha most, ezernyolczszázhatvanháromban ezüst huszasokról s tiz krajczárosokról szólnánk, könnyen szemünkre lehetne vetni, hogy igenis költőileg adjuk elé történetünket.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táj leírása részletes, magában foglalja az utazók szokásait, a vidék nyári hangulatát, a környékbeli növényvilágot, a közeli kolostor harangját és a búcsúnapi sokadalmat. Az elbeszélő egy ekhós szekéren utazó karikatúraszerű kövér ügyvédet – Dömötört – és száraz, sovány patvaristáját (ügyvédbojtárját) – Jávornyikot – követi, ahogyan megpihennek a búcsújárók és a sürgölődő helyi parasztok közt a fűben. Az egyik lánytól, akinek kispolgáriasként leírt öltözéke már a társadalom városiasodásának jegyeit mutatja, enni- és innivalót vesznek. Az alábbi népiesen modoros párbeszéd jól szemlélteti az Első könyv és a Második könyv miliője közti kontrasztot:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt van, a mi az áron fölül marad, a tiéd, Kata, Zsuzsi vagy Borcsa –
Erzsi, szolgálatjára tens ur – –
Tehát Erzsi; és vigyázz magadra e sok idegen nép közt; – folytatá a vastag ur, egyet csipvén Erzsi piros almához hasonló arczán.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kezdőkép paraszti idillje a fűben uzsonnázgató búcsújárókkal kontextusként szolgál az új főszereplő bevezetésére, de nem a népi tematika lesz a regény további irányvonala. Ferenc, a koldus fiú, megtalál egy elgurult ezüstpénzt, és visszaadja Dömötör Máténak – az ügyvéd legnagyobb csodálkozására. Mintha csak azért lennének a jelenetben megrajzolt egyszerű földművesek, hogy kontrasztot adjanak a közegéből kilógó, eszes és becsületes gyereknek:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fiu tizenhárom, tizennégy éves lehetett, s finom vonásai, gyönyörü sötét szemei, s apró kezei s lábai oly keveset hasonlitottak azon alakokéihoz, melyekkel többnyire a földmivelő osztály ifjainál találkozunk, mikép az öreg urnak ugy tetszett, mintha itt valami tehetősb házból való gyermeket látna álruhában.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közegéből kilógó, kallódó gyerek jellemzése olyan nyomokat hagy az olvasó számára, ami alapján könnyen kikövetkeztethető, hol is kapcsolódik össze az Első és Második könyv, és az is, hogy Ferenc származásának rejtélye a regény cselekményének kulcsa. A korán elhintett utalás Ferenc „tehetősb házból való” származására előreutal a regény végifejletére: a koldus fiú Margit eltitkolt gyermeke, aki parasztcsaládban nőtt fel, mit sem sejtve valódi szüleiről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dömötör ügyvéd meglátja a lehetőséget a gyerekben, magához veszi, taníttatja és korábbi ügyvédbojtárja féltékenysége és egy rosszindulatú cseléd mesterkedései ellenére fiává fogadja, majd segédjévé, később ügyvédi praxisában utódjává teszi. A titkos születésű vagy elcserélt gyerek régi toposza népszerű volt a 19. századi regényirodalomban. Csak hogy egy példát említsek: Mary Shelley Frankensteinjében Victor húgát egy parasztcsaládtól fogadják örökbe a szülei, de nemes vonásai elárulják, hogy azoknak a földműveseknek sem édes gyermeke, hanem magasabb származású kislány.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezekben a történetekben a nemesi vonások mindig kiütnek, és magasabb hivatásra predesztinálják viselőiket. Ferenc felemelkedésének története a szerző egy korai, kéziratban maradt elbeszélését invokálja. Az ifju lelkész című szöveg Erdélyben maradt fenn, jelenleg a Kolozsvári Állami Levéltár őrzi, és Jósika Miklós és Jósika Júlia házasságának első évéből, 1847-ből való. A történet főhőse egy Gyuri nevű parasztfiú, aki minden tekintetben kilóg a közegéből. A mezei munkához nem elég erős, viszont szeret olvasni, éles eszével kitűnik társai közül. Ahogyan Ferencet, Gyurit sem tartja sokra saját paraszti környezete; kibontakozásának záloga egy magasabb társadalmi rétegből származó mentor megjelenése. Gyurit a község lelkésze emeli fel, taníttatja, jó házassághoz segíti és utódjává teszi. A karakter bevezetésekor Gyuri esetében is felmerül, hogy más ember, mint aminek társadalmi állása szerint lennie kellene:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogy ne haragudnék, tiszteletes úr, ha az a haszontalan fiú ott mindig a könyvekbe dugja az orrát a helyett, hogy a dolga után járjon; most is [azon] kaptam megint itt az árnyékban, könyvvel a kezében, melyből úgy olvasott fel, mintha professzor lenne, míg teheneim és borjaim a tiszteletes úr lóheréjében jóllaknak.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyuri apja a fenti sorokban indulatosan eltúlozva hasonlítja professzorhoz a fiút, ami a szemében nevetséges dolog, mégis rátapint a lényegre, és előrevetíti Gyuri későbbi sorsát, aki – ha professzor éppen nem is válik belőle – értelmiségi pályát fut be. Mindkét karakter esetében a paraszti család hátrahagyása, városi nevelkedés, iskolák, valamint egy értelmiségi pártfogó (apafigura) kitartó támogatása kell a tehetséges parasztfiú társadalmi felemelkedéséhez – habár Ferenc esetében nincs szó valódi paraszti származásról. Környezetébe nem illő, nemesi vonásai megragadják ugyan Dömötör figyelmét, azonban pusztán származása által neki sem lennének jobb esélyei az életre. Az ügyvéd rokonszenvét becsületes viselkedésével nyeri el, a szerencséjét pedig szorgalom és tanulás útján csinálja meg: ő maga az, akinek végül fel kell kutatnia Margit ismeretlen fiát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ifju lelkészt Jósika Júlia minden bizonnyal Jósika Miklós szurdoki kastélyában írta, és sok egyéb ingóságukkal együtt a forradalom kitörése után, majd az emigráció idején hátramaradt. Az ifju lelkész című elbeszélés tehát ebben a kéziratos formában valószínűleg nem volt Jósika Júlia birtokában 1863-ban, Az élet esélyei keletkezése idején, az viszont látható, hogy egy bizonyos motívumot, ami első zsengéi megírása óta foglalkoztatta, ebben a regényben használt fel.
 
1 https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=598 utolsó hozzáférés 2022. 03. 22.
2 Jeöldi Doby Antal, Podmaniczky család. Podmanini és aszódi báró (Budapest, Buschman F., 1901) 73.
3 Jósika, Az élet esélyei… 47.
4 Uo. 46.
5 Jósika, Az élet esélyei… 47–48.
6 Jósika Júlia, Az ifju lelkész, 92 Colecţia Achiziţii Noi, pachete CCLIII-CCLXXXVI 1678–1912, Fideicomisionarul Josika, Manusrisele Julianei Podmaniczky, sotia lui Josika Miklos II., Arhivele Nationale Ale Romaniei, Directia Judeteana Cluj (Kolozsvári Állami Levéltár) (kiemelés tőlem)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave