Kerpics Judit: Jósika Júlia irodalmi munkássága • A 19. századi emigrációs kulturális transzfer és a szociális normativitás összefüggéseiben
›
IV. Jósika Júlia fikciós prózai műveiről
›
IV.3. Az élet esélyei Egy igaz ember számára
›
IV.3.4. Szerelmi bonyodalmak

IV.3.4. Szerelmi bonyodalmak

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Harmadik könyv – Az Oxenstjern család a magyar arisztokrácia napfényesebb világába vezet be. A család pesti szállása és vidéki kastélya egyaránt derűs, kényelmes tér, melyben több helye van a mulatozásnak és ártatlan játékoknak, mint a sötét szerelmi titkoknak. A svéd–magyar család a grófnőn, Therézen keresztül rokonságban áll ugyan a Káldorokkal, de a vérségen kívül semmi hasonlóságot nem lehet felfedezni bennük. Theréz jellemrajza mintha csak a Pályavezető Tehetségeink kimivelése és Miveltség fejezeteinek tökéletes illusztrációja lenne a csekély műveltségű nőre:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem lehet mondani, hogy korlátolt esze volt – nem – birt ő elég jó házi észszel – de tehetségei nem lőnek kimivelve, növelése bizonyos mértékig el volt hanyagolva s nem létezett benne az ösztön ezt később saját fáradsága által kipótolni. […]
Igaz, hogy pár évet Pesten, valami első rendü nevelőintézetben töltött; de a leánynöveldék ez időszakban, fájdalom, még igen igen kezdetlegesek valának fővárosunkban s igy a mit ott tanult, körülbelül egy kis franczia csevegésből – igen selejtes kiejtéssel – s pár keringőből, galope-ból s négyesből állt, melyeket a zongorán el tudott kalapálni.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pályavezető fent említett fejezeteiben egyrészt a felületes vagy hiányos műveltséget ostorozza,2 másrészt az egyéni képességek és tehetségek minél alaposabb kimunkálását élteti.3 Az Olvasás fejezet elején utal arra is, hogy saját korának fiatal hölgyei műveltségüket illetően már magasabb elvárásokkal szembesülnek az előző generációknál, és csakis olvasás és önművelés által lehet a korral lépést tartani.4 Az áthallás elég diszkrét ahhoz, hogy a regényben ne tűnjön didaktikusnak, mégis következetesen jeleníti meg a nőnevelési tanácsadó könyvében megfogalmazott koncepciót a műveltségre és jó neveltetésre vonatkozóan. Az anya hiányosságait a lány, Irma pótolja ki: az új generáció már magasabb szellemi igényekkel fordul a tanulás és a művelődés felé. Más a férfiakhoz való viszonyuk is. Theréz feltétlen odaadással és engedelmességgel fordul férjéhez, és nem tart igényt a saját sorsa kormányzására. Lánya modernebb értékek mentén megkérdőjelezi anyja alárendelődését az alábbi párbeszédben – melynek egyébként igen jelentéktelen tétje egy téli séta:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Látszott az anya képén, hogy szeretett volna engedni leánya kérésének, de hiányzott erre a bátorság.
[–] Nem gyermekem, lehetetlen; tudod jól, hogy atyád nem szereti, ha tervein valamit változtatnak.
[–] Mert elrontottad – anyácskám; igen jó, igen engedékeny vagy. Oh! ha én egyszer férjhez megyek, másként intézem el a dolgot.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Irma az apjával is szabadabban beszél, mint az anyja. Öntudatosan válogat a kérők közt, és apja tiszteletben is tartja a lány döntéseit. A szülőktől kapott szabadság és kölcsönös bizalom légkörében Irmának nem áll érdekében lázadni ellenük, a szülőknek pedig nincs okuk túl nagy szigorúsággal elnyomni őt. A bensőséges apa-lány viszony kontrasztot képez Káldor Amadé és Margit kapcsolatával – de sok más tekintetben is a két családot egymás ellenpólusaiként pozicionálja a szöveg. A Káldor család bezárkózik, de dúskál a vagyonban; Oxenstjernék nagy társasági életet élnek, de – részben pont emiatt – vannak anyagi problémáik. A végtelenül magányos Margitot sötét aura övezi; Irma a főúri lányok könnyed, pasztellszínekben festett életét éli.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Apja még a lány világba vezetése – vagyis a társaságban való első ceremoniális megjelenése – előtt elviszi őt egy pesti jogászbálba, ahol az eddigre fiatal jogásszá avanzsált Dömötör Ferenc osztogatja az üdvözlő virágot. Irma táncol vele, Ferenc rögtön beleszeret, de a lány alig gondol róla többet, mint a többi udvarlójáról. Gyakran találkoznak nyilvános rendezvényeken – színház, hangverseny, bálok –, majd egy év múlva Oxenstjernék vidéki kastélyában töltenek együtt hosszabb időt. Az Oxenstjern család ugyanis Káldor Margittal a rokoni kapcsolaton kívül az ügyvédjén, Dömötör Mátén is osztozik. Irmát azóta hivatalosan is bevezették a világba, és könnyedén kosaraztatja ki apjával a fényes kérőket. Ezen a nyáron a családi kastélyban nagy társaság gyűlik össze, több barátjuk is bejelentkezik hozzájuk családostul. A fejezet további részét a fiatalok közt szövődő bonyolult szerelmi viszonyok lefestése, a saját szórakozásukra kitalált álarcos játékok és mulatságok leírása uralja.
 

IV.3.4.1. Jósika Miklós hatása

1 Jósika, Az élet esélyei... 86.
2 Jósika, Pályavezető… 360–361.
3 Uo. 136–138.
4 Uo. 266–267.
5 Jósika, Az élet esélyei... 85.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave