7. A vizsgálat eredményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első – demográfiai adatokra irányuló kérdés – a válaszadók korára vonatkozott. A kitöltök életkori megoszlása a következőképpen alakult:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. diagram: A kitöltők korösszetételi százalékos megoszlása (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. diagram: A különböző korosztályba tartozó kitöltők száma (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami az életkori megoszlást illeti, a kitöltők több mint a felét a negyvenes korosztály tagjai, míg a fiatalabb korosztály 40 százalékban volt jelen. Az átlagéletkor 39,4 év volt, amely arra enged következtetni, hogy e szakra zömével már többéves munkatapasztalattal rendelkezők jelentkeznek. A kutatási eredmények kiértékelésénél így – a korösszetételt figyelembe véve – érdemesnek ítéltük meg a 40 évesnél idősebb, és a fiatalabb korosztály válaszait összevetni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második kérdésünk a lakhelyhez kötődött. A válaszadók lakhely szerinti megoszlása a következőképpen alakult:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat: A hallgatók lakhelyei és százalékos eloszlásuk (Forrás: saját szerkesztés)
Lakhely
A területről származó válaszadók száma (fő)
Válaszadókon belüli arány (%)
Bács-Kiskun Megye
1
1
,8
Baranya megye
1
1
,8
Budapest
8
14
,8
Fejér megye
8
14
,8
Győr-Moson-Sopron megye
2
3
,6
Heves megye
1
1
,8
Komárom-Esztergom megye
2
3
,6
Somogy megye
2
3
,6
Vas megye
3
5
,4
Veszprém megye
21
38
,8
Zala megye
3
5
,4
Külföld
2
3
,6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti adatokból látható, hogy a szak „vonzáskörzete” elsősorban a dunántúli megyékre terjed ki, és azon belül is Veszprém megyéből származik a legtöbb hallgató. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szak/egyetem kiválasztásánál lényeges szempont lehet a lakóhely és az intézmény közötti távolság (vagy éppen az utazásra fordított idő). Örvendetes tény az is, hogy külföldön élő magyar hallgatók is jelen vannak a képzésben, főként annak távoktatásos formájában. A kérdőívekből az is kiderül, hogy amíg a fővárosból 8-an származnak, addig 38 fő városban, 8-an pedig községekben élnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontosnak tartottuk az előzetes végzettséget is feltérképezni, egyrészt annak érdekében, hogy az előzetes, releváns tudásra tudjunk következtetni, másrészt pedig, hogy megnézzük, milyen arányban van jelen a kitöltők között más, vagy éppen a segítő foglalkozás. Az alábbiak szerint csoportosítottuk a végzettségeket:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat: A hallgatók előzetes végzettségei/szakmái (Forrás: saját szerkesztés)
Végzettség/szakma megnevezése
A végzettséggel rendelkezők száma (fő)
Válaszadókon
belüli arány (%)
Pedagógus (tanár/tanító/óvodapedagógus)
19
35
,2
Gyógypedagógus
6
11
,1
Szociális szféra munkakörei
9
16
,7
Humán erőforrás
4
7
,4
Viselkedéselemző
1
1
,9
Teológus/lelkész
2
3
,8
Bölcsész
7
13
Közgazdász
1
1
,9
Mentálhigiénikus/egészségfejlesztő
5
9
,3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázat adataiból kiolvasható, hogy a kérdőív kitöltői között döntően már segítő szakmákban szerezték meg az előző végzettséget/dolgoznak (pedagógus, gyógypedagógus, szociális szférában dolgozók, viselkedéselemző, egészségfejlesztő, teológus, HR szakember…), szűkebb értelemben csak a közgazdász és a bölcsészdiplomával rendelkezők nem sorolhatóak e kategóriába. Vagyis megállapítható, hogy a mentálhigiénés szakra beiratkozók közül csak néhányan nem voltak még kapcsolatban valamely segítő hivatással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kitöltők jelenlegi munkáira is rákérdezett a kérdőív, amely által egy átfogóbb képet kívántunk kapni, hogy milyen munkakörökben tevékenykednek a hallgatók, hogy hol tudják a megszerzett tudást rövid időn belül felhasználni. Az alábbi diagramon láthatóak a jelenleg betöltött pozíciók:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. diagram: A válaszadók betöltött munkakörei (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók közül – jól láthatóan – a kitöltés idején többen már segítő foglalkozást űztek, hiszen a szociális munkás, a pedagógusi, a gyógypedagógusi, a nevelői, az egészségfejlesztői, vagy éppen a büntetés-végrehajtásban betöltött munkakörökben összesen 23-an dolgoznak, ami a kutatásba bevont személyek 42,5%-át jelenti. Ezt a képet az is árnyal(hat)ja, hogy a válaszokból több esetben nem derült ki, hogy a vállalkozók, a gyermekükkel otthon maradt szülők, vagy éppen akik nem adták meg a munkakörüket, milyen területen dolgoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első kérdés, amelynél a korosztályokat összevetettük, az a „Miért döntöttél úgy, hogy a Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő MA szakon folytatod a felsőoktatási tanulmányaidat?” volt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. diagram: A 40 év alattiak szakválasztásának indítékai (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy látható a diagramon, a 40 év alattiaknál a legtöbben (7 fő) a szakválasztás legfőbb okaként az érdeklődési kört jelölték meg, miközben az e korosztályba tartozó kérdőív kitöltőinek a negyede (6 fő) tudásának bővítése miatt iratkozott be a szakra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. diagram: A 40 év alattiak szakválasztásának indítékai (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 40 év felettiek közül a legtöbben a későbbi munka minél eredményesebb elvégzése céljából választották ezt a szakot (10 fő). Ehhez kapcsolódhat a tudásbővítés mint szakválasztási ok, melyet 7-en jelöltek meg. Az előbbi két választ e korosztály több mint a fele jelölte meg, amely válasznak a munkaerőpiaci helyzet stabilizálásának igényéhez lehet köze. E korosztálynál már megjelent a diplomaszerzés is fő okként, amely a (leendő) munkában való szakmai elismertség igényére vezethető vissza. A két korcsoport szakválasztási okait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy hasonló motívumok befolyásolják – kortól függetlenül – a hallgatókat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arra a kérdésre, hogy miért éppen a Pannon Egyetem által működtetett szakot választotta a továbbtanuláshoz, a következő válaszok születtek:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. diagram: A 40 év alattiak és felettiek egyetemválasztással kapcsolatos döntéseinek háttere (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy az előzetes kutatásokból is kitűnik, korosztálytól függetlenül az egyetem választásának talán az egyik legfontosabb oka a lakhely és az oktatási intézmény közötti távolság volt (12 fő válaszolta a fiatalabb, 13-an az idősebb korosztályból). Második „helyezést” az egyetem hírneve által hozott döntés „érte el”, melyet a fiatalabb korosztály 21,7%-a, és a negyvenesek-ötvenesek korcsoport tagjainak 19,4%-a választotta. Az „előzetes információk alapján” a 40 év alattiak közül 4-en, az idősebbek közül 6-an hozták meg az egyetemmel kapcsolatos döntésüket. Összevetve a két korcsoport válaszait, nem látunk számottevő különbségeket, így inkább kortól független tendenciákról lehet inkább beszélni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hallgatók szakkal kapcsolatos elvárásaira is rákérdeztünk, amelynek az eredményei a következő diagramról olvashatóak le.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. diagram: A 40 év alattiak és felettiek szakkal kapcsolatos elvárásai (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a fenti arányok is mutatják, mind a 40 év alattiak, mind pedig a 40 év felettiek közül egyaránt a szakmai/gyakorlati ismeretek átadását várják el a legtöbben a képzéstől. Itt, ugyan mindkét csoportban ez volt a leggyakoribb válasz, mégis nagy különbség van a két érték között, hiszen amíg a fiatalabb korosztály tagjai közül 7-en jelölték meg ezt az elvárást, addig az idősebb csoportnál már 16-an vallották ezt a legerősebb elvárásnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakmai ismeretek mellett a „népszerű” válasz volt – a segítő foglalkozásúak esetében tendenciaként is megjelenítve – a saját személyiségük fejlődésének/fejlesztésének igénye, hiszen a 40 év alattiaknál 6-an, míg 40 év felettiek közül 4-en jelölték meg ezt a választ. A válaszok között megjelent a „nincsenek elvárásaim” opció is, amit a fiatalabbak közül 3-an, illetve a 40 év feletti korosztályból 5-en jelölték meg. Ez a teljes populáció 14,8%-át jelenti. Emellett az „általános ismeretek megszerzése” választ a fiatalabb korosztály és az idősebb válaszadók közül is 6-6 fő jelölte meg, amely a teljes populáció 22,2%-át jelenti.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadóknak milyen terveik vannak a leendő diplomával kapcsolatosan. A következő ábra jól mutatja, hogyan gondolkodnak a jövőről a 40-es éveik előtt állók, és akik már elmúltak 40 évesek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. diagram: A 40 év alattiak és felettiek a diploma megszerzése utáni elképzeléseik (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy leolvasható a diagramról, mindkét csoport esetében a diplomát (végzettséget) a munkaerőpiacon szeretnék kamatoztatni, azonban amíg a 40 év alattiak közül legtöbben – 10 hallgató – más munkakörben/helyen gondolja a jövőjét, addig a 40 év felettiek közel fele (14 fő) inkább a kitöltés időpontjában meglévő munkahelyen szeretné munkáját jobban végezni a mentálhigiénés végzettségével, tudásával. Mindkét csoportnál hangsúlyosan megjelent a „segíteni másokon” mint cél. Amíg a fiatalabb csoportnál 3-an feleltek e válasszal, addig a 40-es korosztályból 10-en jelölték meg ezt az opciót. Az „alapokat adna a továbbiakra nézve” választ 4-en jelölték be a fiatalabb korosztály tagjai közül, addig a 40-esek közül már csak 2-en.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek után kérdeztünk arra rá, hogy „Amennyiben a saját készségeidre gondolsz, miben szeretnél leginkább fejlődni?”. Tehát arra voltunk kíváncsiak, hogyan ítéli meg szakmai/emberi felkészültségét a mentálhigiénés szakma tekintetében. A következő ábra szemlélteti a két csoport válaszait.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. diagram: A 40 év alattiak és felettiek készségbeli fejlődési igényei (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amíg a 40 év alatti válaszadók közül legtöbben (7 fő) a kommunikációs készségeikben szeretnének fejlődni, addig az idősebb korcsoportból ezt az opciót 5-en jelölték be. Jelentős azoknak a száma is a fiatalabb csoportban, akik a segítő kapcsolatok kezelésében kívánnának fejlődni, hiszen 6-an (az idősebbeknél 3-an) válaszoltak így. Ez a válasz szoros összefüggésben állhat az előbbiekben megemlített kommunikációs készségek fejlesztésének igényével. A 40 év felettiek köréből többen az önismeret/önfejlesztés területére koncentrálnának (10 fő). E korcsoport esetében fontos megjegyezni, hogy a válaszadók majdnem ¼-e, vagyis 6 fő a szakmai hitelességben szeretne elsősorban fejlődni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőív utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy az eddigi tanulmányai során milyen technikákat sajátított el, amelye(ke)t már fel is tudott használni a munkája során. Mivel itt már az összképre – és nem a korcsoportok közti különbségekre – voltunk kíváncsiak, így erre a kérdésre adott válaszokat – melyeket faktorokba soroltunk – a teljes mintára vonatkozóan elemeztük ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. diagram: A képzés során elsajátított „hasznos technikák” (Forrás: saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatba bevont hallgatók több mint 1/3-a (19 fő) a „segítő beszélgetés” technikáját tartotta leghasznosabbnak. Ezt követte az önismereti gyakorlatok, amelyet 14-en jelöltek meg. A rangsorban a harmadik helyen a konfliktuskezelés technikái áll, amelyet 8-an választottak. Érdekes és egyben informatív az az adat, amely szerint 9 hallgató még nem kapott a képzés alatt általa hasznosnak és felhasználhatónak vélt gyakorlati eszközt. A külső gyakorlaton szerzett „tapasztalatot” és a közösségszervezéssel kapcsolatos technikákat 2-2 fő jelölte meg a vizsgált populáción belül. Összességében elmondható tehát, hogy a hallgatók több mint 3/4-e a kérdőív kitöltésekor már szerzett a különböző kurzusok által olyan gyakorlati tudást, melyeket fel (fog) tudnak használni munkájuk során.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave