3. A kutatásról

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy feltárjuk az intézményvezetők nézeteit az iskola és a család kapcsolatrendszeréről, a szülőkkel való együttműködés nehézségeiről. Kutatási kérdésként fogalmaztuk meg: (1) az intézményvezetés szeretné-e növelni a szülők részvételét az iskola életébe, (2) a családokkal való kapcsolattartást milyen tényezők nehezítik, (3) a szülők bevonásában milyen jógyakorlataik vannak?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Empirikus kutatásunk a 2018/19-es tanévben zajlott a Komplex Alapprogram kipróbálási szakaszában részt vevő 68 általános iskolában, mely magában foglalt több, különböző célcsoportra (intézményvezető, pedagógus, szülő) kiterjedő kérdőíves adatfelvételt és kvalitatív vizsgálatot. Ebben a tanulmányban az intézményvezetői nézetekre fókuszálunk, ezért az elemzés során kizárólag azokat az adatokat jelenítjük meg, melyek a jelzett célcsoportra vonatkoznak. Ennek értelmében a pedagógusokat érintő adatbázisból (N = 641) leszűrtük az intézményvezetői (N = 39), illetve vezetőhelyettesi státuszhoz tartozó válaszokat (N = 49)1, így összesen 88 választ kaptunk.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pedagógus adatbázis szerint a válaszadók 47 oktatási intézményhez tartoznak, ami azt jelenti, hogy egy intézmény esetében több kitöltővel kell számolnunk. Az intézményvezetők és helyetteseik átlagosan 26 éve dolgoznak pedagógusként, 10 éves vezetői tapasztalattal rendelkeznek, amelyből kilenc évet a vizsgálatban részt vevő intézményben töltöttek el. A válaszadók közel kétharmada községi általános iskolában tanít, 10%-a megyeszékhelyen, 26%-a egyéb városban. Megyei megoszlás szerint a kitöltők közel fele Heves megyében, negyede Pest megyében dolgozik, emellett 8%-uk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 5,7% Fejér megyében, 4,5 %-uk Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és 3,4%-uk Komárom-Esztergom megyében tanít.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás mintáját3 jelentő 68 köznevelési intézmény alapadatait az 1. táblázat jeleníti meg, melyből látható, hogy mind a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók aránya, mind a hátrányos helyzetű tanulók aránya magas értékeket mutat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat: A Komplex Alapprogram kipróbálási szakaszában részt vevő intézményegységek jellemzői
Intézményegység jellemzők
Adat
Intézményegység (feladatellátási hely)
68
Összes tanuló az intézményegységekben (fő)
14774
Átlagos tanulószám (fő/intézményegység)
217
KIK4 veszélyeztetett tanulók száma
1513
KIK veszélyeztetett tanulók átlagos aránya az 5–8 évfolyamon (N = 57)
27%
HH tanulók száma
1563
HH arány
11%
HHH tanulók száma
2468
HHH arány
17%
Összes pedagógus az intézményegységekben (fő)
1539
Átlagos pedagógusszám (fő/intézményegység)
23
Forrás: KIRSTAT 2018
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvalitatív vizsgálat mintáját úgy alakítottuk ki, hogy a 68 általános iskolából – többek között az ESL mutató alapján – kiválasztottunk 50-et, ahol félig-strukturált interjúkat készítettünk (N = 50) az intézmények vezetőivel. Ebbe a mintába került általános iskolák közel felében (N = 21) az ESL index magasabb mint 25%, és ebből nyolc olyan intézmény is van, ahol ez az arány 35% feletti. Az elemzés során törekedtünk arra, hogy a korai iskolaelhagyás megelőzésére szolgáló jelzőrendszer (ESL index) adatait kiemelt szempontként kezeljük, és ez alapján vizsgáljuk meg az iskola-család kapcsolatára vonatkozó kérdéseket. Így került be az említett 21 intézmény az elemzés fókuszába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunkban az alábbi elemzési témakörök jelentik a fő fókuszpontokat:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az iskola és a családok közötti kapcsolatrendszer formái, nehézségei.
  • Intézményi célok, elképzelések a szülőkkel való kapcsolattartásban.
  • Iskolai (jó) gyakorlatok.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezeket az altémaköröket két vizsgálati módszer – egy online kérdőíves adatfelvétel és egy kvalitatív vizsgálat – segítségével igyekeztük feltárni, amelyek lehetőséget adnak számszerű adatok prezentálására, és ezzel együtt – az interjúk által – az intézményi kontextushoz jobban illeszkedő, részletesebb, mélyebb elemzésre.
 
1 Elemzési keretünkben egy intézmény vezetésében az intézményvezető mellett az intézményvezető-helyettes is kulcsszerepet játszik, feladataikat együtt látják el, ezért az ő adataikat is beépítettük az elemzésbe.
2 Ez viszonylag alacsony elemszámot mutat, mely korlátozott elemzést tesz lehetővé, így az adatokat ennek ismeretében interpretáljuk.
3 A minta nem reprezentatív, így az adatokat ennek ismeretében interpretáljuk.
4 Korai Iskolaelhagyás Kockázat (KIK) mutató, angol kifejezéssel „Early School Leaving” (ESL) index. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 37. pontja értelmében – az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave