5. Összegzés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__311/#m1274nykmukihtt_309_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__311/#m1274nykmukihtt_309_p1)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__311/#m1274nykmukihtt_309_p1)
Az iskola és a család kapcsolatrendszerének a témaköre vizsgálható oktatásszociológiai nézőpontból, mely ráirányítja a figyelmet, hogy a különböző társadalmi státuszú csoportok eltérően vesznek részt gyermekük iskoláztatásában. Ugyanakkor az angolszász szakirodalom feldolgozása során jól látható, hogy a tanulmányokban a szülői bevonódás növelésére irányuló narratíva erősödött fel, mely egy normatív modell alapján javaslatokat is megfogalmaz a viszonyrendszer javítása érdekében. Hazánkban az utóbbi években – a szakmai diskurzusban – szintén előtérbe került ez a témakör, de a Covid-járvány és a betöltetlen pedagógus álláshelyek növekvő aránya új helyzetet teremtett ennek intézményi gyakorlatában. Kutatásunk az ezt megelőző időszakban (2018/19-es tanév) valósult meg, így valószínűsíthetően ma már más adatokat kapnánk a szülői bevonódás intenzitásáról, jellegéről. A vegyes kutatási módszert alkalmazó vizsgálatunk azonban ráirányítja a figyelmet azokra a kérdésekre, hogy az iskolák egyáltalán növelni szeretnék-e a szülők részvételét iskolájukba, vagy sem, s ezt hogyan teszik meg. Kutatásunkban kizárólag az intézményvezetők és helyetteseik nézeteit igyekeztünk feltárni többek között arról, hogy a családokkal való kapcsolattartást milyen tényezők nehezítik és milyen jógyakorlataik vannak. Eredményeink azt mutatják, hogy az igazgatók az iskola és a család közötti kapcsolatrendszert egy tágabb szociológiai kontextusba helyezik, melynek kulcstényezőjeként a kedvezőtlen családi háttért jelölik meg. Emellett a válaszadók közel kétharmada növelné a szülők részvételét elsősorban a tanulói eredményesség növelése, a jó partneri viszony és kölcsönös megértés érdekében. A mintába került intézményvezetők többsége az iskolán kívül álló tényezőket – szülői együttműködés, odafigyelés hiánya, a családok iskolától eltérő érték- és normarendszere, szülők idő- és energiahiánya – jelölte meg a kapcsolattartás akadályaként. Ugyanakkor az adatokból az is látható, hogy az igazgatók közel felének nincsenek megbízható eszközei, módszerei a szülők bevonására. A kvalitatív vizsgálat azonban rávilágított olyan jógyakorlatokra (pl. családlátogatás, szülők képzése, szülői estek, egyéni megbeszélések kötetlen formában), melyek segítik megtalálni a bizalmi viszonyt a nehezen elérhető családokkal is. Ezeknek a jógyakorlatoknak a megosztása és elterjesztése újabb kihívást jelent az intézmények számára.