1. Bevezetés
„Az embert a tiszta megismerésbe és kutatásba bevonni és ekként képezni kívánó intézmény elvi ellentmondásban áll az ipari társadalom szükségszerű igényeivel; nem képes teljesíteni, amit a társadalomnak el kell várnia tőle, mivel a társadalom gyakorlata – valamennyi premodern formájától eltérően – alapvetően nem a magukban a gyakorlati mesterségekben és művészetekben megszerzett és áthagyományozott belátásra és tapasztalatra támaszkodik, hanem a tudományra és a valóság tudomány által közvetített feltárására van ráutalva.”
Joachim Ritter
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p4 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p4)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p4)
A világmegismerés értelmezési fókuszait a tanuló társadalom eszméjében megtaláló kortárs elméletek és narratívák (Fukuyama, 2005; Stehr, 2007; Acemoghu, Robinson, 2013; Stiglitz, Gerenwald, 2016; Sen 2021) legvitatottabb tézise a paradigmákba rendezett, verifikált tudományos módszerekkel és a társadalmi közérzetekkel átszínezett, tapasztalati tényekkel értelmezhető valóság társadalomszervező mechanizmusainak intencionális kiaknázása (Harrari, 2017, Tillmann, 2018) vagy egyenesen a valóság emberi természeteket és társadalmi magatartásokat befolyásoló felépítése (Berger, Luckmann 1998, Laclau 2011; Safranski 2017).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p5 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p5)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p5)
Az igazságkereső társadalomfilozófiai problematika Sen (2021) vetületén jól kivehető az a két hozzáférési pont, melynek egyike szerint (transzcendentális, kompetitív insitucionalizmus) a társadalmi rendért elsősorban a helyes viselkedést szabályozó erkölcsi és politikai imperatívuszok szerint szervezett intézményi valóság felelhet. A másik álláspont ezzel szemben a tényleges megvalósulásokat komparatív interpretációkkal ragadja meg, és arra keresi a választ, hogy az emberek miképpen tudják tényleges életüket élni a valóság megismerését támogató vagy korlátozó intézményi fázisokban úgy, hogy az igazságos rendet az érintett emberek értékeire és prioritásaira alapozzuk (Sen 2021).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tóth József (szerk.) (2025): Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641009 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p6 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tóth József, szerk. 2025. Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p6)
APA
Tóth J. (szerk.) (2025). Nyelv, kultúra, megértés: új kutatási irányok a humán tudományok területén. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641009. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1274nykmukihtt__314/#m1274nykmukihtt_312_p6)
A társadalmi rend szervezésének (folytonosságának, újraértelmezésének és megváltoztatásának) gyakorlatát évszázadok óta művelő teoretikus és praktikus pedagógia a világot olyan értelemproblémának tekinti (Hidas 2018), melyben a nevelés és az oktatás gondjaira bízza az értelemadás, az értelemrögzítés és az értelemelsajátítás módszeres áthagyományozását. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a neveléstörténeti időben kiérlelt kompetitív institucionalista és az interpretatív komparatisztika fogalmi keretében mutasson rá a társadalmi és pedagógiai valóság gondolati szervezésének triangulációs vetületeire.