A fogyasztói élményekre ható trendek (pl. egészségtudatosság, fenntarthatósági törekvések, digitalizáció és technológiai forradalom) és a fogyasztók életstílusváltozása következtében a 21. században egyre nagyobb különbségek jelentkeznek az utazás módjában, a kiválasztott turisztikai termék jellegében és a desztinációs kínálatban stb. Zátori (2018) részletesen bemutatja a fogyasztói élmények változását a globális és turisztikai trendek tükrében, kiemelve a fokozódó fogyasztói aktivitás és a fogyasztói tapasztalat bővülését, tudatosulását, az autentikusság és különleges élmények iránti igényt. Ennek egyenes következménye, hogy az utazásokban megmutatkozó eltéréseket már egyre kevésbé lehet kizárólag a hagyományos jövedelem-szabadidő dimenzió mentén leírni, ezek a kategóriák mind jobban veszítenek magyarázó erejükből, felerősítve a fogyasztói elvárások és élmények szerepét. Ez a verseny egyre erőteljesebben megmutatkozik a desztinációk között, amelyek igyekeznek sokarcú élménykínálatot megjeleníteni és többféle fogyasztói csoportot megcélozni. Példán keresztül szemléltetve, a hagyományos és jelentős tradícióval rendelkező fürdőhelyek ma eredeti kínálatuk mellett kulturális fesztiválok, szakmai rendezvények, konferenciák és/vagy sportversenyek helyszíneként reklámozzák magukat, és közben maga a fürdő is átalakul (vagy még gyakrabban több részre oszlik): a gyógyulni vágyó látogatók gyógyulásának helyszíne helyett/mellett az egészség, erő demonstrálásának, mentális jólét és az életöröm kifejeződésének terévé válik (Formádi–Mayer 2002). Az utazók ezért ma már egyre inkább a desztinációk és a turisztikai termékek közötti választásnál az adott desztináció és az utazás által kínált szubjektív élményt veszik figyelembe. Az utazások során a fogyasztók nem terméket és szolgáltatásokat, hanem komplex élményeket, élményláncolatot szeretnének vásárolni (Kulcsár 2014; Zátori 2014).