Walls és kutatótársai (2011) a fogyasztói élmények összetett többdimenziós természetét vizsgálták, amely rávilágít az ezeket a tapasztalatokat befolyásoló tényezőkre. A tanulmány episztemológiai megközelítése hangsúlyozza a tudás és a megértés fontosságát a fogyasztói elvárások és észlelések kialakításában. Érvelésük középpontjában az a gondolat áll, hogy a fogyasztói tapasztalatok szubjektíven értelmezendőek, amelyeket az egyének tudásbázisa, kerete és kognitív struktúrái alakítanak. A szerzők kimutatták, hogy a fogyasztói élmények mélyebb megértéséhez komplexen kell vizsgálni a befolyásoló belső és külső tényezők széles körét és egymásra hatását. Ilyen például a személyes értékek, a kulturális háttér, a korábbi tapasztalatok és az érzelmi állapotok. Az élményben a szolgáltató mint külső befolyásoló tényező jelenik meg, csakúgy mint a környezeti elemek (fizikai környezet, szolgáltatási és társadalmi környezet). A modell két tengely mentén négy típusú élményt különböztet meg: átlagos, különleges, kognitív és emocionális élményt (5.6. ábra). Ezek elkülönülnek az élmény jellege (hétköznapi vs. különleges) és a bevonódás típusa (kognitív vs. érzelmi) szerint, de párban is értelmezhetőek: pl. egy hétköznapi élmény lehet a kávézás, amely a bevonódás típusa szerint lehet kognitív (ismerem a helyet, jó kávét készítenek) vagy érzelmi alapú (kedvenc kávézóm, a napi rutin része). Különleges élmény járhat erős kognitív tartalommal (különleges kiállítás megtekintése, bejutni egy fontos előadásra) vagy erős érzelmi töltettel (pl. álomutazás, nászút). Ezekre a fogyasztói élményekre hatnak a belső és külső tényezők, amelyek minden fogyasztó számára egyediek, mindenkire másként hatnak. A környezeti élményelemek magában foglalják a szolgáltatók által kialakított élményteret (például szállodai recepció és szoba), de ugyanúgy részei a desztináció természeti, kulturális, társadalmi környezete által kialakított élményterek. Az interakciós élményelemek szempontjából a fogyasztóval kapcsolatba kerülő szolgáltatók, helyi lakosok viselkedése, vagy éppen más turistákkal, fogyasztókkal való interakció számít. Az egyéni jellemzők körébe a fogyasztó személyes értékrendszere, érdeklődési köre, korábbi tapasztalatai és világnézete, felfogása tartozik. (Például az az utazó, aki értékeli a fenntarthatóságot, pozitívabb élményt fog szerezni egy olyan szállodában, amely környezetbarát gyakorlatokat alkalmaz). A szituációs tényezők körébe tartozik az adott utazásra rendelkezésre álló idő és utazási költési keret, de ugyancsak részét képezik az együtt utazók köre, a felkeresett utazási helyszínen zajló nem vagy nehezen tervezhető, kiszámítható események (például időjárás, politikai elégedetlenség) (Zátori 2014).